Apokaliptikus képek érkeznek már napok óta a máskülönben békés, középnyugati Minneapolisból és a vele összenőtt ikervárosból, Saint Paulból: többezres, feldühödött tömeg lepi el az utcákat, autókat gyújtanak fel és számos ponton tüzet raknak, üzleteket fosztanak ki, és összecsapnak a velük szemben fellépő rendőrökkel. Péntekre virradóra felgyújtottak egy rendőrőrsöt is; az ott dolgozókat kimenekítették a helyszíni beszámolók szerint.
A hárommilliós agglomeráció azt követően bolydult fel, hogy – mint lapunk már beszámolt róla – járókelők még hétfőn este videófelvételt készítettek Minneapolisban arról: négy fehér rendőr egy utcai hatósági intézkedés során bántalmaz egy fegyvertelen fekete férfit, aki később, a kórházba szállítás után meghalt. A felvétel ráadásul ellentmond a rendőrök jelentésében foglaltaknak. A rendőröket elbocsátották állásukból, eljárás indul ellenük. Az amerikai politika számos szereplője – köztük Jacob Frey demokrata párti minneapolisi polgármester –, valamint rendőrségi illetékesek is a felháborodásukat és megdöbbenésüket fejezték ki a történtek nyomán, a szövetségi igazságügy-minisztérium pedig hathatós vizsgálatot ígért. De mindez kevés volt a kedélyek csillapítására. Minneapolisban ezért rendkívüli állapotot hirdettek ki, bevetették a minnesotai Nemzeti Gárda egységeit, Donald Trump elnök pedig – aki tárgyalt Freyjel, de a Twitter mikroblogon „nagyon gyenge kezű”-nek nevezte őt – azt közölte, „bármilyen nehézség esetén átvesszük az irányítást, de amikor a fosztogatás kezdődik, a lövések is eldördülnek”. Az elnök a Twitteren azt is közölte, a minneapolisi gyújtogató banditák meggyalázzák az áldozat emlékét, de ő ezt nem engedi. Trump hozzátette, beszélt Tim Waltz minnesotai kormányzóval, akinek azt mondta, a hadsereg minden pillanatban mellette áll.
Fotó: MTI/AP
Helyszíni forrásunk szerint a minneapolisiak egyelőre próbálják megérteni a történteket, de sok még a bizonytalanság. Az pedig talán soha nem lesz világos: van-e köze a hétfői incidensnek ahhoz, hogy az emberek feszültebbek, mert heteken át az otthonukba zárva éltek a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések nyomán. Az Egyesült Államokban eddig mintegy százezren, Minneapolisban ezren haltak bele a kórba. Rendőri erőszak miatt viszont – járvány ide vagy óta – évek óta naponta három ember hal meg az Egyesült Államokban, és a feketék az arányukon felül szerepelnek az áldozatok között. – Egy igen sajnálatos és szomorú incidensről van szó, ami egyelőre helyi ügynek tűnik, de láthatóan zavargásokat váltott ki másutt is. Érthető, hogy bevetik a Nemzeti Gárdát. Minneapolisról tudni kell, igen liberális város, liberális polgármesterrel és képviselő-testületi tagokkal, akik általában nagyon megengedő politikát folytatnak – mondta kérdésünkre telefonon az a történetesen Minneapolisban élő amerikai politikai elemző, aki évek óta kommentálja lapunk számára az amerikai belpolitikai fejleményeket. Ezúttal azonban a kényes helyzetre való tekintettel neve elhallgatását kérte. Szerinte korai egyelőre megmondani, hogy lesz-e hatásuk a fejleményeknek a novemberi amerikai elnökválasztásra.
Mindenesetre a zavargások többek között Denverre, New Yorkra, Columbusra is átterjedtek, a Kentucky állambeli Louisville-ben pedig felerősítették az amiatti felzúdulást, hogy két hete a rendőrök „tévedésből” szitává lőttek egy fiatal fekete mentősnőt. Az utóbbi városban most sebesüléseket is okozott egy, a zavargásokhoz kapcsolódó lövöldözés.
