Zavaros nemi szerepekre nevelik az óvodásokat

Svédországban nemcsak az iskolákban, hanem évek óta az óvodákban is aktívan jelen vannak az LMBTQ-propagandisták, akik már nem elégszenek meg a homoszexualitás népszerűsítésével, hanem a két nem teljes felszámolását tűzték ki célul.

A kép illusztráció Forrás: Pixabay

Az Antidiszkriminációs Ügynökség (Antidiskrimineringbyrån), amelynek 18 irodája van Svédországban, 2013 óta vesz részt óvodai „érzékenyítésben”. Egy videóban például a szervezet uppsalai részlegének óvodapedagógus végzettségű munkatársa három tippet ad a szülőknek, hogyan védjék meg gyermekeik LMBTQ-jogait. Első az, hogy ismerjék azokat: Svédországban törvény védi a nemi identitást és annak kifejezését, ezért az óvodákban is szükséges minden ezzel kapcsolatos diszkriminációt megelőzni és szankcionálni, a gyermekeket megillető azonos jogok értelmében. A második javaslata az, hogy a szülők figyeljék, milyen szavakat használnak az intézményben a nemi identitással kapcsolatban. A harmadik pedig az, hogy töltsék le a szülők vagy a közeli hozzátartozók azt az ingyenes módszertani könyvet, amivel nemcsak a gyerekek „érzékenyítése” történhet meg, hanem egyben ellenőrizhető, hogy az óvoda eléggé diszkriminációellenes-e.

A civil szervezet, mely állami hivatalok és önkormányzatok támogatását is élvezi, olyan könyvet készített, melynek jelentős része az óvodások nemiségével foglalkozik. Beleolvasva azonnal értelmet nyer például a második tanács, azaz, hogy figyeljék a nyelvhasználatot a szülők. A svéd nyelvben használatos „man” általános alany helyett (ami egyben férfit is jelent) például az „en”, azaz egy névmás használatát javasolja, ami egyébként teljesen idegen a köznyelvi használattól. Mindezt mesébe ágyazva adja a gyermekek szájába. Az Okos fiú című írásban a gyermek, aki nem szereti a reggelt, mert az embernek (man) mindenféle tevékenységet kell végeznie: Az ember megreggelizik, az ember fogat mos, az ember felöltözik. A „man” egy utálatos szó. Ha „en”-nel használjuk, máris napsütésesebb lesz a reggel. Egy másik mesében, aminek Jobb madarakat, mint lányokat rajzolni a címe, egy új kislány érkezik az óvodába. Athena rögtön szimpatikus lesz Alice-nak és csak vele akar lenni, folyamatosan keresi a társaságát. Egy nap aztán Athena nem jön óvodába, Alice nagyon aggódik miatta és hiányzik is neki. A foglalkozás alatt lerajzolja Athenát és önmagát, majd egy szívvel körbefonja a két alakot. Az óvónő odajön és megveregeti a vállát, hogy milyen szép fiúval rajzolta le magát. Alice zavarba jön, rögtön rájön, hogy mi lenne az elvárás, ezért összegyűri a rajzot és helyette inkább madarat rajzol, mert így biztos nem érheti bántódás.

A kép illusztráció
Fotó: Pixabay

A tankönyvben olvasható mesékhez részletesen kidolgozott feladatsorok is tartoznak, annak érdekében, hogy minél didaktikusabban feldolgozhatóak legyenek a történetben hallott, többnyire a normalitástól eltérő viselkedésformák. A kötetben egy képregény is található, melynek főhőse Steffi, egy olyan hatéves transzgyerek, aki kisfiúnak született, de kislánynak érzi magát. A transzgyerek szájából megtudjuk, hogy egyedül ő hivatott eldönteni, milyen nemű is valójában, és ebben a környezete támogatja is, kivéve édesapját, aki „kirekesztő” módon még mindig eredeti nevén, Stefannak szólítja és srácnak hívja. A képregényben megjelenik egy másik gyerek is, aki antifiúnak tartja magát, de közben nem is lány. Egy másik hatéves gyerekkel pedig azt is megbeszéli Steffi-Stefan, hogy mi a különbség egy homoszexuális és egy transzszemély között.

A könyv rendszeresen kritizálja a két nemre korlátozódó felfogást, sőt a svéd törvények által definiált hetero-, homo- és biszexualitás hármas felosztását is diszkriminatívnak írja le, mert az alapvetően a kétneműség „teóriájából” indul ki és kizár egyéb „lehetőségeket”.