A jó, a szép és igaz testvérek

Prokop Péter pap, festőművész és író művészetét és egész életét a mély gondolatiság és szakralitás jellemezte. A száz évvel ezelőtt született alkotó nemcsak papként, hanem műveivel is evangelizált, vallásos témájú festményein kísérletet tett a hit erejének megjelenítésére. Képei közül többet iskoláknak, múzeumoknak, más közintézményeknek ajándékozott, így került számos fontos alkotása a Szent Ferenc Kórház gyűjteményébe. Az intézmény tulajdonában lévő képekből nyílt most május 14-ig látogatható kiállítás Titok — Kint és bent címmel a Virág Benedek Házban, a Tabáni Kuckóban.

Fotó: Bach Máté

– Nagyon izgalmas a tárlat felépítése, hiszen megfigyelhető a tematikai sokszínűség és az az önmegújító attitűd, ami Prokop Pétert egész életében jellemezte – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Feledy Balázs művészeti író, aki azt is elmondta, hogy az alkotó életműve még nem épült be megfelelően a kortárs művészeti kánonba, de a centenáriumi év talán alkalmas lesz arra, hogy ezen változtassanak.

Feledy Balázs lapunk kérdésére később elmondta: ennek a mellőzöttségnek az oka elsősorban az, hogy Prokop Péter nagyon sokáig nem volt jelen a hazai művészeti életben, hiszen 1957-ben elhagyta Magyarországot, és csak 1999-ben tért vissza.

– A személye kapcsán mindig felmerül az a reneszánsz típusú emberekhez kötődő klasszikus dilemma, hogy lehet-e valaki egyszerre több mindenben kimagasló, lehet-e egyszerre ugyanolyan értékű pap és festő. Rá­adásul Prokop Péter még egy harmadik területen is kiemelkedő, hiszen kiváló író is volt – hangsúlyozta Feledy Balázs.

Fotó: Bach Máté

A kiállításon a szakrális munkák mellett hangsúlyos szerepet kapnak a csendéletek is, amiket az élénk színhasználat és a szuggesztív vonalvezetés jellemez. Prokop Péter képzett festő volt, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán és később a Római Képzőművészeti Akadémián is tanult, képein a legmodernebb eszközökkel és művészeti kifejezésmóddal, rendkívül újszerű módon jeleníti meg a keresztény tematikát. – Festményeire az expresszionista hangvétel a jellemző, sőt az eksztatikus ábrázolásmód is, hiszen a legtöbb képén szinte extázisban vannak az ábrázolt figurák – tette hozzá Feledy Balázs.

Az alkotóról írt monográfia szerzője, Prokopp Mária művészettörténész azt hangsúlyozta, hogy „Prokop Péter üzenete által a kiállítás látogatói is felfedezhetik saját hivatásukat, hiszen mindannyiunk feladata, hogy hozzá hason­lóan kincseket hozzunk fel az életünkben, és ezeket továbbadjuk”.

Azt is felidézte, hogy a festő minden kiállítása megnyitóján szólt a jelenlévőkhöz, és minden alkalommal a jó, a szép és az igaz egységét emelte ki. Prokop Péter erre vonatkozó mondata – „A jó-szép-igaz testvérek, s a velük foglalkozók barátok” – egyébként saját kinagyított kézírásával szerepel a most megnyitott kiállítás falán.