A kultúra a vádlottak padján

A civilizáció az ördögtől, a kultúra Istentől való, és mivel mind a kommunista, náci, mind a liberális ideológia számára értelmezhetetlen, hogy mit jelent mindez, el fognak tűnni a történelem süllyesztőjében — hangzott el a Magyar Művészeti Akadémia Szó-szín-játék című megújult színházi programsorozatán bemutatott felolvasószínházi előadáson, amelyen Kodolányi János Zárt tárgyalás című művét adták elő a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán.

Rátóti Zoltán rendező főhőse nem csak a lét perifériáján egyensúlyoz Fotó: Kurucz Árpád

Az előadás előtt Kodolányi Gyula, akinek nagybátyja volt Kodolányi János, hangsúlyozta: az író születésének 120. évfordulója alkalmából fel kell hívni a figyelmet az életművére, mert bár több mint negyedszázad telt el a rendszerváltás óta, mégis kevesen ismerik. Szólt arról is, hogy a Zárt tárgyalást az író életében többé nem adták ki, és egyike lett a „fő bűnöknek”, amelyek miatt 1949-re betiltották a könyveit. – Teljesen ellehetetlenülten, rokkantan Balatonakarattyára húzódott nehéz szűkölködésbe és belső száműzetésbe. Ott írta meg nagy babiloni-bibliai tetralógiáját a Rákosi-korszak alatt, csúcsán a Jézusról szóló Én vagyokkal, amelyet gépiratban terjesztettek egymás közt az olvasói – fogalmazott Kodolányi Gyula. A Zárt tárgyalás csak 1990-ben jelent meg újra, íróját pedig életművéért posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki.