Pontot tehetünk a hun vitára

– Nálunk lehet nyíltan beszélni az őstörténetünkben fellelhető problémás kérdésekről is – mondta Neparáczki Endre archeogenetikus, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója. A honfoglalók hun származásáról, a magyar genetikai adattárról és az Árpád-háziak DNS-ének vizsgálatáról is beszélgettünk.

„Számunkra az egységes történeti kép kialakítása a cél” Fotó: Kurucz Árpád

– Terveznek ilyet készíteni?

– Hosszabb távú céljaink közé tartozik egy ilyen adattár létrehozása. Ezt népességtörténeti kutatásokon kívül akár gyógyszerhatóanyag fejlesztésre is fel lehetne használni. A mintavételezést egységes földrajzi régióban végezzük: az egész Kárpát-medencében.

„Számunkra az egységes történeti kép kialakítása a cél”
Fotó: Kurucz Árpád

– Paradigmaváltás jöhet ezáltal a magyar őstörténet-kutatásban?

– Egy magyar őstörténet-kutatással foglalkozó intézet hiánycikk volt a hazai kutatási palettán. Ezt a hiányt ismerte fel a kormány és orvosolta a Magyarságkutató Intézet létrehozásával. Ennek az ernyőszervezetnek a sikeres felállítását akár paradigmaváltásnak is tekinthetjük: az itteni kutatóközpontok feladata az új kutatási eredmények aszaltra tétele, megvitatása, majd a közvéleménnyel való megismertetése.

– Ehhez kellenek a történettudomány vagy a régészet eredményei is.

– Mi eddig és ezután is új genetikai információkkal szeretnénk szolgálni a magyar és a nemzetközi közösségnek. Számunkra az egységes történeti kép kialakítása a cél, amihez természettudósok és bölcsészek párbeszédére van szükség. Nálunk lehet nyíltan beszélni az őstörténetünkben fellelhető problémás kérdésekről is, sőt jelenleg is ilyeneket vizsgálunk a tudományos projektünkben, például azt, hogy milyen kapcsolat lehetett a késő avarkor népessége és a honfoglalók között. Genetikus nyelvezetre lefordítva a kérdést: keveredett-e egymással a két népesség?

– És eddig mi látszik valószínűnek?

– A kutatási program július elsején kezdődött az intézetben. Nem szeretnék valószínűségekbe bocsátkozni, csak adatok alapján teszek kijelentéseket. Vizsgálatainkat az igen gazdag mellékletű szállási honfoglaló temetők népességével kezdtük. Arról talán kevesebben hallottak, hogy a szegényesebb mellékletű úgynevezett falusi honfoglalás kori temetők csontanyagát is vizsgáljuk. A kérdés úgy merül fel, hogy ha a szállási honfoglaló népesség csak kismértékben járult hozzá a mai magyarság genetikai képéhez, akkor mely más népességek adhatták a tömegeket?

– László Gyula szerint az avarok.

– Ha a honfoglalás korához képest időben visszalépünk a század elejére, akkor a Kárpát-medencében az avar kori népességet találjuk. Ma már tudjuk, hogy ők biztosan megélték a honfoglalás korát, ezért nélkülözhetetlen a vizsgálatuk. Előzetes eredményeink alapján a kétféle temető népessége – a szállási és a falusi honfoglalás kori – genetikailag elkülönülőnek tűnik. Az Archeogenetikai Kutatóközpontban ilyen és ehhez hasonló fontos kérdéseket fogunk megválaszolni korszerű és nemzetközileg elfogadott módszerekkel.

– Milyen kutatásokat terveznek még?

– Megjelenés előtt áll a hun, avar és honfoglalás korból származó leletek férfiágon öröklődő Y-kromoszóma-vizsgálatának eredménye. Ebben többek között kimutatjuk, hogy a honfoglalás kori leletek apai és anyai vonalai ugyanabból a régióból származtak. Azaz a férfiak és a nők együtt érkeztek a Kárpát-medencébe, ezt korábban többen vitatták. Az eddigi kutatásaink alapján etnogenezisük az eurázsiai sztyeppezónában történt. Ezen belül két főbb geolokalizá­ciós pontot írtunk le: Kelet-Belső-Ázsiát és a Kaukázus lábától északra elterülő pontusi-kaszpi sztyeppe területét.

– Az Árpád-házat is vizsgálni készülnek hasonló módszerekkel. III. Bélán kívül – akit nemrég vizsgált meg egy kutatócsoport – ki jöhet még szóba? Macsói Béla herceg csontjait ismerjük még.

– III. Béla genetikai profilja kiindulási pontnak tekinthető minden Árpád-házi fiági leszármazott azonosításához. Enélkül minden további, az uralkodó dinasztiára irányuló összehasonlító genetikai vizsgálat értelmetlen lenne, tehát a Kásler Miklós vezette kutatócsoport munkája minden dicséret megérdemel. A potenciális Árpád-házi jelöltek vizsgálata, azaz azonosítása vagy kizárása nálunk fog történni, így akár az említett macsói hercegé is. Ezek a vizsgálatok is igen izgalmas eredményeket hozhatnak, hiszen lépésről lépésre lehetőségünk nyílhat egyre több Árpád-házi családtagot azonosítanunk, olyanokat, akikről eddig csak feltételezhettünk, hogy azok lehettek. Tehát az Árpád-ház leleteinek további genetikai vizsgálata, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjában folytatódik.