Öt elemmel bővült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke

A csárdás, a verbunk tánc, a magyar népi vonós zenekari formáció, a tojásírás hagyománya, a nagykunsági gyapjúhímzés élő gyakorlata került be idén a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.

Fülöp Péter a kulturális örökség napjai programsorozat országos megnyitóján emlékeztetett rá: az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt a világ kulturális javainak megmentése, az érintett közösségek örökségének tisztelte, nemzeti, nemzetközi szintű tudatosítása érdekében.

Kiemelte, hogy az UNESCO jegyzékében négy magyar vonatkozású örökség, a mohácsi busójárás, a matyói népművészet, a magyar solymászat és a kékfestés, a nemzeti örökség jegyzékében pedig az öt újabbal együtt immár negyven elem szerepel.

Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára azt hangsúlyozta: közös társadalmi cél, hogy Magyarország 2030-ig azon öt európai ország között legyen, ahol a legjobb élni. Ennek eléréséhez komoly előrelépésre van szükség a családok, családtámogatások, a gazdaságfejlesztés terén, emellett azonban képesnek kell lennünk megerősíteni, megvédeni és a jövőnek átadni a kultúránkat.

„Magyarország összetartó ereje a kultúra és a nyelv, ezt a kultúrát kell megerősíteni, megvédeni” – hangoztatta. Hozzátette, a kulturális örökség napjain – amely idén 500 helyszínen zajlik – „képesek vagyunk megmutatni” azt, amink van és úgy „megtölteni lélekkel”, hogy a következő nemzedék is a sajátjának érezze.

A következő generációk felépíthetik ebből a saját kultúrájukat, de nem mindegy, milyen kultúrát építenek fel – fogalmazott. Szavai szerint a jövő kultúrája bennünk lakozik, ezért arra kérte a hallgatóságát, meséljenek a gyermekeiknek, unokáiknak, mondják el azt, amit a magyarságról, a magyarság kultúrájáról tudnak.

Tuzson Bence Kaposvárt Magyarország egyik kulturális fellegváraként említette, amely megmutatta, hogy a múlt tisztelete mellett miként kell a jövőbe nézni. Példaként hozta fel, hogy a somogyi megyeszékhelyen az országban az elsők között volt vízvezeték, aszfaltos út, közvilágítás, s Németh István néhai polgármester vezetésével az ország egyik legszebb településévé vált. Úgy vélte, hogy a mai kaposváriak elődeik méltó örökösei, jelenleg egy 189 milliárdos fejlesztési programot valósítanak meg a városban.

Szita Károly (Fidesz-KDNP), a somogyi megyeszékhely polgármestere arról szólt, hogy Kaposvár minden építkezést, fejlesztést annak szellemében tervez, hogy a város élhető és szerethető legyen a ma és a jövő nemzedékeinek. „Ez csak úgy lehetséges, ha jól sáfárkodunk az elődeink teremtette értékekkel” – mondta a politikus.

A városvezető kiemelte: Kaposvár tíz éve tartó városrehabilitációja keretében megújult a Szivárvány Kultúrpalota, új fürdő, több sportlétesítmény, kulturális központ épült, átalakult Rippl-Rónai József festőművész háza és parkja.

Szita Károly hangsúlyozta, Magyarország városai újkori történelmet írnak a Modern városok programmal. Egy település életében százévente adatik meg olyan fejlesztés, amely most a magyar kormánynak köszönhetően lehetővé vált – közölte.

Megjegyezte, ebben a programban talán „Kaposvár áll a legjobban”, jövő év második felében be is fogja fejezni azt.

Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a kulturális örökség napjai keretében Kaposváron örökségsétákat tartanak, bemutatják a szellemi kulturális örökség jegyzékére felkerült értékeket. Az érdeklődők láthatnak zenei és táncos produkciókat, ételeket kóstolhatnak, találkozhatnak kalocsai népművészekkel és mások mellett mohácsi busókkal is – jegyezte meg.