Nincs rend az emlékeink között

A könyv végkövetkeztetéseinek és kiindulási pontjainak egyike – és ez éppen az, ami a szélesebb, nem csak tudományos igénnyel közeledő olvasóhadak érdeklődésére is joggal tarthat számot – nem más, mint hogy az elképesztő mennyiségű (és immár minőségű) elkészült és elkészülő kép (illetve az ezekből összeálló „portfólió”) ellenére vagy ezzel párhuzamosan a „kép” (szinte teljes) inflálódása is megtörténik korunkban, többek között az állandó újdonság utáni hajsza, a lecserélhetőség, a pillanatnyi használati élvezet múlandósága, vagy egyszerűen a környezet vizuális ingergazdagságának egy bizonyos határon túli felfokozottsága miatt; nem beszélve arról, hogy ilyen mennyiségű digitális hagyatékot az utódaink (még akkor is, ha érdekli őket egyáltalán a múlt ilyenfajta megjelenítése – mint ahogy a jelenlegi embert még érdekli az egy-két képen fellelhető ősök családi emlékezetmegjelenése) miként fognak – ha fognak egyáltalán – kezelni.

Ráérősen haladó, nagy kultúrtörténeti kitérőket tevő, az egész problémakört univerzális rendszerekben illesztő, komoly szakmai alázatról tanúskodó munka Pusztai Virág könyve – releváns és fontos kérdésekről mond releváns és fontos dolgokat, anélkül, hogy abban az illúzióban ringatná magát és olvasóját, hogy léteznek végleges válaszok a rendkívül érdekes és izgalmas, olykor aggasztó, olykor – tünetértéke folytán az emberi pszichéről is meglepő dolgokat eláruló – meghökkentő problémákra, amelyeket bemutat. Álljon itt – zárásképpen – egy filozófiai mélységű bekezdés Kolta Magdolnától, amelyet a szerző is idéz: „Az ősember arca a pocsolyában, az egyiptomiaké a réztükörben csak pillanatnyi szemlélésre alkalmas, csak jelenideje van. Az általa születő vágy viszont filozófiai töltetű: váljon ketté az én az időben, s a jelenlegi birtokolhassa egykori önmagát, legyen összehasonlítási alapja tegnapi és mai énje között, sőt képmásokkal igazolhassa maga és családja örökkévalóságát.”

Pusztai Virág: A képekből összerakott ember – A képkészítő és a képfogyasztó meghatározottsága az ikonikus fordulat és az újmédia-jelenségek tükrében. Gondolat Kiadó, Budapest, 2019.