Nincs rend az emlékeink között

Nagy Koppány Zsolt
2020. 03. 25. 15:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A könyv végkövetkeztetéseinek és kiindulási pontjainak egyike – és ez éppen az, ami a szélesebb, nem csak tudományos igénnyel közeledő olvasóhadak érdeklődésére is joggal tarthat számot – nem más, mint hogy az elképesztő mennyiségű (és immár minőségű) elkészült és elkészülő kép (illetve az ezekből összeálló „portfólió”) ellenére vagy ezzel párhuzamosan a „kép” (szinte teljes) inflálódása is megtörténik korunkban, többek között az állandó újdonság utáni hajsza, a lecserélhetőség, a pillanatnyi használati élvezet múlandósága, vagy egyszerűen a környezet vizuális ingergazdagságának egy bizonyos határon túli felfokozottsága miatt; nem beszélve arról, hogy ilyen mennyiségű digitális hagyatékot az utódaink (még akkor is, ha érdekli őket egyáltalán a múlt ilyenfajta megjelenítése – mint ahogy a jelenlegi embert még érdekli az egy-két képen fellelhető ősök családi emlékezetmegjelenése) miként fognak – ha fognak egyáltalán – kezelni.

Ráérősen haladó, nagy kultúrtörténeti kitérőket tevő, az egész problémakört univerzális rendszerekben illesztő, komoly szakmai alázatról tanúskodó munka Pusztai Virág könyve – releváns és fontos kérdésekről mond releváns és fontos dolgokat, anélkül, hogy abban az illúzióban ringatná magát és olvasóját, hogy léteznek végleges válaszok a rendkívül érdekes és izgalmas, olykor aggasztó, olykor – tünetértéke folytán az emberi pszichéről is meglepő dolgokat eláruló – meghökkentő problémákra, amelyeket bemutat. Álljon itt – zárásképpen – egy filozófiai mélységű bekezdés Kolta Magdolnától, amelyet a szerző is idéz: „Az ősember arca a pocsolyában, az egyiptomiaké a réztükörben csak pillanatnyi szemlélésre alkalmas, csak jelenideje van. Az általa születő vágy viszont filozófiai töltetű: váljon ketté az én az időben, s a jelenlegi birtokolhassa egykori önmagát, legyen összehasonlítási alapja tegnapi és mai énje között, sőt képmásokkal igazolhassa maga és családja örökkévalóságát.”

Pusztai Virág: A képekből összerakott ember – A képkészítő és a képfogyasztó meghatározottsága az ikonikus fordulat és az újmédia-jelenségek tükrében. Gondolat Kiadó, Budapest, 2019.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.