Az Átjáróház cselekménye szerint egy fiú és egy lány szerelmesek lesznek, az első találkozásuk után azonban a lány meghal. A fiú éjjeliőr egy hullaházban, ahonnan a túlvilágba vezető átjáró nyílik, így sorra előjönnek a halottak. A mindenkori őrnek pedig el kell intéznie azokat a dolgokat, amiket még az életükből „itthagytak”. Így kerül elő a lány is, akivel éjszakánként randevúzni kezdenek, nappal pedig a fiú a halottak rábízott ügyeit bonyolítja. Idővel az élet válaszút elé állítja őket: engedje-e el a lányt vagy segítsen visszahozni az életbe?
A forgatókönyvet Veres Attila írta, majd a producer Muhi András kereste meg Madarász Istit azzal, hogy rendezze meg az akkor még horrorba hajló történetet. A rendező azonban nem szeretett volna a horror irányába elmenni, mert a romantikus vígjáték szerinte izgalmasabb keretet ad a történet kibontásának. Már Andy Vajna is ismerte a forgatókönyvet, ő a magyar Alkonyatként emlegette az Átjáróházat, de az amerikai Ghost című romantikus filmben is felmerül a kérdés: legyőzheti-e a halál a szerelmet?
A közönség a Hurok című első nagyjátékfilmjéből ismerte meg Madarász Istit, aki műfajilag időkavarós thrillernek nevezte a mozit. A rendező bevallása szerint műfaji filmekben gondolkozik, de fontos számára a romantikus szál, és mint általában a szerelmes történetekben, úgy az Átjáróházban is felmerül egy akadály, amit a szerelmeseknek le kell győzniük.
– Fiatalkorom óta Spielberg-mániás vagyok, de természetesen nem csak a közönségfilmes munkákat szeretem. A szűk rétegnek szólókat is kedvelem, például a román új hullámért vagy az indiai musicalfilmekért is odavagyok. Az ember azonban nem mindig olyan filmet készít, amit szívesen néz. Hozzám közelebb állnak a cselekményes, nagyobb közönséget megszólító mozik, mint a szerzői vagy a művészfilmek – fogalmazott.
A Hurok számos nemzetközi fesztivált megjárt, több szakmai elismerésben részesült, Madarász Isti azonban reméli, hogy az Átjáróház szélesebb közönséghez is eljut majd.
A kiválasztott szereplők között fiatal tehetségeket látunk, a főbb karakterek közül a Katona József Színház színésze, Rujder Vivien alakítja Ágit, szerelmét, Krisztiánt pedig a Bátrak földje című sorozatból ismert Bárnai Péter. Galla Miklós humorista is feltűnik egy szerepben, és Kulka Jánoshoz is ragaszkodott a rendező, ő lett a boncmester a filmben, tehát a főgonosz, aki azon mesterkedik, hogy Ági végleg eltávozzon az élők sorából. A Nemzeti Filmintézet 480 millió forintos támogatása szűk keretet teremt egy látványvilágában erős filmnek az amerikai produkciókkal összehasonlítva, de ahogy a rendező fogalmaz, magyar leleménnyel és kreativitással izgalmas képi világ születik majd.
