Hetven éve jött létre a Fővárosi Művelődési Ház I.

A kommunizmus előszeretettel állította be magát úgy (is), mint a teljes magyar nép közművelődéséért sokat tevő politikai rendszert. Ha viszont hozzátesszük, hogy ezek a kijelentések sok esetben mindössze a hatalom megszilárdításáért hangoztatott lózungok voltak, máris más megvilágításba kerül ez a kérdés (az a propaganda például, hogy ők tanították meg a magyarokat írni-olvasni, szemenszedett hazugság, hiszen már 1941-ben messze egy számjegyű volt az analfabéták aránya Magyarországon, köszönhetően Eötvös József és Klebelsberg Kuno reformjainak). A könnyűzenének is otthont adó kultúrházakban pedig nagyon jól tudta a hatalom ellenőrizni az ifjúság szórakozási szokásait és a zenekarokat egyaránt, aminek kitűnő példája az – elődintézményeket is ideszámítva – hetvenéves Fővárosi Művelődési Ház története.

FMH Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

A gyár dolgozóit először a kor szellemének megfelelően 1951. december 21-én, Sztálin születésnapján engedték be az épületbe, amelyben akkor tizenhét kisebb helyiség és egy, a kor színvonalának megfelelő, hatszáz nézőt befogadó színházterem állt.

A majdani FMH előbb Pamuttextil Művelődési Ház, majd 1954-től Dallos Ida Kultúrház néven futott (a rendszer ekkoriban igyekezett minél több intézményt elnevezni illegális kommunista elvtársairól, jelen esetben egy nyilasok által 1944-ben kivégzett újpesti pamutgyári munkásnőről), az átnevezés pedig összefüggött azzal, hogy három újbudai textilgyár üzemi bizottságai összefogtak a fenntartást illetően, majd a kör hamarosan hat gyárra bővült. Ez már azonban az előszobája volt annak, ami 1959-ben be is következett: az egyre erősebb szakszervezeti befolyás (ekkoriban a szakszervezetek nem voltak igazi érdekvédő szervezetek, hanem a hatalom kinyújtott csápjaiként működtek, többek között ezért sem erős manapság Magyarországon a szakszervezetiség) következtében a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) 1959-ben átvette a fenntartói szerepkört, s ezáltal a befolyást is, miáltal az intézmény elnevezése Szakszervezetek Kultúrotthonára módosult. Ez sem tartott sokáig, mert hatvan éve, 1961-ben felvették az azóta is jól bevált és a köztudatban gyökeret eresztő Fővárosi Művelődési Ház nevet, ami lényegében ma is használatos, de a Kádár-rendszerben a lényeg mit sem változott, a SZOT fennhatósága alá tartoztak (az új névvel együtt megkapták a Dohány utca 32. alatti Egressy Klubot és a Népköztársaság útja – ma Andrássy út – 101. alatti Fővárosi Népművelési Tanácsadót is).

A Fővárosi Művelődési Ház név lényegében ma is használatos, bár az épület már nem áll (a felvétel 1981-ben készült)
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

A pártállami szakszervezeti befolyás erősödését jelezte, hogy az FMH 1979-ben hivatalosan is a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa irányítása alá került, s ezért aztán ezt már a nevükben is jelezték, Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Házára váltottak. A névváltozatok mögött fejlődés is húzódott: 1968–1969-ben felhúzták a rövidesen emblematikussá vált körtermet, amit azóta lebontottak, könyvtárat kaptak, valamint létrehozták az úgynevezett bázis művelődési házak rendszerét, amelynek keretében leosztották egymás között a feladatokat, nyilvánvalóan a könnyűzenei koncertek szervezésén túlmenően, hiszen ez utóbbi nagy bevétellel kecsegtetett, s így arra értelemszerűen minden egyes kultúrház igényt tartott. A Danuvia Művelődési Ház a szocialista brigádok kulturális vállalásait felügyelte – hogy ezek sörözésekben merültek-e ki, vagy valami értelmeset is csináltak, arról nem szól a fáma –, az EVIG a bejáró munkásokat karolta fel, máshol a képző- és iparművészet lett a hangsúlyos, míg a Csiliben a bábművészetre erősítettek. A sok-sok kulturális rendezvény mellett a rendszerváltáskor közéleti szerepvállalásra is futotta az FMH erejéből, ugyanis ez lett az egyik legfontosabb adománygyűjtő helyszín a romániai forradalom megsegítésére. Az épületet a nagymérvű állagromlás miatt végül elhagyta az intézmény, és 2012-ben átköltözött a szomszédos telken újonnan épült, ám kisebb épületébe, ahol a Muzsikás együttes gyermektáncháza, a Hobby Klub, a Magnós Klub, a Bélyeggyűjtők Klubja és az FMH Illés Klubja jelenleg is működik.

(Folytatjuk)