„Rendhagyó és különösen izgalmas mindaz, amit a mai kiállítás kínál: filatéliai szempontból, a korabeli bélyegek tükrében szemlélni a trianoni merénylethez vezető utat, a merénylet által okozott kényszerpályákat, valamint ezen pályákról az életösztön diktálta kitörési kísérleteket” – hangsúlyozta a tárlatot megnyitó beszédében Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Kiemelte, hogy
„a sorsfordító idők sodrában a bélyegek mindig olyan felértékelődő miniatűr kordokumentumok, amelyek a kortársaknak vagy az utókornak segítenek értelmezni a valóságot, s így van ez a trianoni bélyegeinkkel is”.
Trianoni történetünk – akár száz esztendő után is – azért érdemes a folyamatos értékelésre és értelmezésre, hogy utódainkkal, gyermekeinkkel és unokáinkkal soha többé ne történhessen meg az, ami elődeinkkel, dédszüleinkkel és nagyszüleinkkel történt a XX. század elején és ami aztán Trianonban teljesedett ki – mutatott rá Kövér László. Hozzátette: „a politikai felelősség mindig eredmény-felelősség, és azt mindig a politikusok viselik, ám az árát mindig a nemzet egésze fizeti meg”.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A házelnök kijelentette: mi, mai magyarok 101 esztendővel Trianon után, 31 esztendővel a kommunizmustól és 11 esztendővel a posztkommunizmustól való megszabadulásunk után pontosan ugyanazt kívánjuk Európa – és benne Közép-Európa – minden nemzete és országa számára, amit önmagunk számára: európai együttműködésre képes önrendelkező nemzeti államot, nemzeti önazonossághoz való jogot minden európai embernek […] és saját értékeiket megőrző, saját érdekeit pedig másokkal egyeztetni képes öntudatos nemzeti közösségeket.
A hétfőtől látogatható tárlaton többek között idegen hatalmak megszállási felülnyomásaival ellátott sorozatok, helyi kiadások, tábori levelezőlapok és levélzárók láthatók.
Ezen bélyegek segítségével nemcsak emlékezünk, hanem visszaforgatjuk az idő kerekét és nyomon követhetjük az akkori időszak emberi sorsokat eldöntő változásait – emelte ki Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta Zrt. elnöke.
Hozzátette: a bemutatott bélyegek révén végigkövethető egy-egy terület el- vagy visszacsatolása, valamint az akkori történések, gazdasági változások. Az első világháborút követő valamennyi területi változást a földrészek térképeire elhelyezett vonatkozó bélyegek segítségével lehet követni.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A tárlat a trianoni békediktátum előzményeinek áttekintésével indul, az 1918/1919-es forradalmakon, az első világháború, a gazdasági világválság eseményein keresztül az 1947-es párizsi békeszerződésig vezeti el az érdeklődőket – ismertette a tárlat részleteit.
