A nyári tárlat címe Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig, ami egyértelművé teszi, hogy a korszakos képzőművészek meghatározó munkáit csodálhatjuk meg. A képek természetesen megvásárolhatók kötött áron. S amennyiben sokat magángyűjtő vesz meg, akkor mindenképpen érdemes a szeptember elejéig tartó kiállításon gyönyörködni bennük, mert ki tudja, mikor kerülnek közszemlére legközelebb.
Vaszary János négy nagyon jelentős munkája – köztük az Itáliai emlék című – látható a galéria fő helyén. E festmény azon alkotások egyike, amit nem kizárólag a képzőművészet szerelmesei, de rengetegen ismernek.
– A legjelentősebb gyűjteményekben fordult meg, legutóbb Kovács Gábornál a Kogartban – árulta el Kieselbach Tamás galerista, megjegyezve: hasonlóan fontos alkotásokkal szerepel a kiállításon Egry József. A Szigonyvetőt, a Szent Kristóf a falubant s a Virágzó mandulafákat a két világháború közti legjelentősebb magángyűjtők, Oltványi Imre, Fruchter Lajos és Glücks Ferenc őrizték.
Biztos sláger lesz Aba-Novák Vilmos két műalkotása, a Felsőbányán készült, számtalanszor kiállított és reprodukált Fésülködés, illetve egy szolnoki mulatságot ábrázoló kompozíció. Előbbi a mester egyik fő gyűjtője és mecénása, Baumgartner Sándor tulajdonában volt, aki a Somogy megyei Igalon a két világháború között rendszeresen látott vendégül festőket és költőket.
– Ehhez hasonló jelentőségű alkotással kizárólag a Nemzeti Galéria büszkélkedhet – mutatott rá a Fésülködés kiemelkedő jelentőségére Kieselbach Tamás.

Fotó: Havran Zoltán
A teljes kiállításon belül az egyik kisebb tárlat Csáji Attila világát mutatja be a hatvanas-hetvenes évekre koncentrálva. A közelmúlt magyar művészetét és a kortárs törekvéseket többek között Kondor Béla aranyfestésű ikonja, Veszelszky Béla tájképe, Korniss Dezső 1959-es, Jackson Pollock művészetét idéző, Tandori Dezső költő gyűjteményéből érkező festménye, El Kazovszkij egy korai munkája idézi meg.
Rendkívül izgalmas csoportot alkotnak a két világháború közötti magyar ipar- és egyházművészet egyik legnagyobb alakjának, Megyer Meyer Antalnak virtuóz akvarelltechnikával készült rajzai, többek között az 1938-as budapesti eucharisztikus kongresszus nagymiséjén használt monstrancia gazdag kidolgozású designterve.