Gazdag nyári tárlat várja a képzőművészet szerelmeseit

Aki a legnagyobb magyar képzőművészek remekműveire kíváncsi, annak álljon itt egy nem teljes felsorolás, amolyan kedvcsinálóul, a Kieselbach Galéria 220 műalkotást bemutató kiállításának alkotóiból: Aba-Novák, Barcsay, Czóbel, Csáji, Csók, Egry, Gulácsy, Hollósy, El Kazovszkij, Kádár, Kmetty, Korniss, Koszta, Korga, Lotz, Márffy, Markó, Mednyánszky, Molnár C., Munkácsy, Pór, Rippl-Rónai, Rudnay, Scheiber, Sváby, Szőnyi, Tihanyi, Vaszary.

Képzőművészetünk egyik aranykorával ismerkedhetünk Fotó: Havran Zoltán

A nyári tárlat címe Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig, ami egyértelművé teszi, hogy a korszakos képzőművészek meghatározó munkáit csodálhatjuk meg. A képek természetesen megvásárolhatók kötött áron. S amennyiben sokat magángyűjtő vesz meg, akkor mindenképpen érdemes a szeptember elejéig tartó kiállításon gyönyörködni bennük, mert ki tudja, mikor kerülnek közszemlére legközelebb.

Vaszary János négy nagyon jelentős munkája – köztük az Itáliai emlék című – látható a galéria fő helyén. E festmény azon alkotások egyike, amit nem kizárólag a képzőművészet szerelmesei, de rengetegen ismernek.

– A legjelentősebb gyűjteményekben fordult meg, legutóbb Kovács Gábornál a Kogartban – árulta el Kieselbach Tamás galerista, megjegyezve: hasonlóan fontos alkotásokkal szerepel a kiállításon Egry József. A Szigonyvetőt, a Szent Kristóf a falubant s a Virágzó mandulafákat a két világháború közti legjelentősebb magángyűjtők, Oltványi Imre, Fruchter Lajos és Glücks Ferenc őrizték.

Biztos sláger lesz Aba-Novák Vilmos két műalkotása, a Felsőbányán készült, számtalanszor kiállított és reprodukált Fésülködés, illetve egy szolnoki mulatságot ábrázoló kompozíció. Előbbi a mester egyik fő gyűjtője és mecénása, Baumgartner Sándor tulajdonában volt, aki a Somogy megyei Igalon a két világháború között rendszeresen látott vendégül festőket és költőket.

– Ehhez hasonló jelentőségű alkotással kizárólag a Nemzeti Galéria büszkélkedhet – mutatott rá a Fésülködés kiemelkedő jelentőségére Kieselbach Tamás.

A magyar festészet remekműveit nézhetjük meg
Fotó: Havran Zoltán

A teljes kiállításon belül az egyik kisebb tárlat Csáji Attila világát mutatja be a hatvanas-hetvenes évekre koncentrálva. A közelmúlt magyar művészetét és a kortárs törekvéseket többek között Kondor Béla aranyfestésű ikonja, Veszelszky Béla tájképe, Korniss ­Dezső 1959-es, Jackson Pollock művészetét idéző, Tandori Dezső költő gyűjteményéből érkező festménye, El Kazovszkij egy korai munkája idézi meg.

Rendkívül izgalmas csoportot alkotnak a két világháború közötti magyar ipar- és egyházművészet egyik legnagyobb alakjának, Megyer Meyer Antalnak virtuóz akvarelltechnikával készült rajzai, többek között az 1938-as budapesti eucharisztikus kongresszus nagymiséjén használt monstrancia gazdag kidolgozású designterve.

A 20. századi magyar történelem megidézése Kieselbach Tamás régi szenvedélye, így nem véletlen, hogy a kiállításon és a számos tanulmánnyal kibővített katalógusban nagy hangsúlyt kap ez a terület is.

– Két alkotás mutatja be IV. Károly 1918-as koronázását, Benkhardt Ágostoné és Jávor Pálé, valamint szerepel egy ismeretlen mestertől származó, unikális arckép, amely a fiatal Apponyi Albertet ábrázolja.

A történelmi tárgyú művek csoportját gazdagítja Bényi Árpád Károlyi Mihályról festett portréja, valamint Karlovszky Bertalan virtuóz arcképe Kozma Miklósról, az MTI és a Magyar Rádió egykori elnökéről, aki politikai pályafutása során honvédelmi és belügyminiszter is volt.

Képzőművészetünk egyik aranykorával ismerkedhetünk
Fotó: Havran Zoltán

– Külön érdekesség a rendszerváltást megörökítő Korga György-festmény, mivel ritka, hogy egy magyar képzőművész saját kora politikai eseményeire ilyen reprezentatív alkotással reagáljon – fűzte hozzá a műkereskedő, majd kitért Góth Imre ikonikus női portréjára is, amely a magyar art deco festészet egyik vitathatatlan főműve. Góth egyébként a jól ismert sztárok mellett egyike a tárlat még felfedezésre váró alkotóinak, akiktől számos kiváló, a meglepetés erejével ható kép kerül most a közönség elé.

Ebben fontos lépés az 560 oldalas, az interneten is lapozgatható katalógus a maga gazdag képanyagával és alapos, de egyben közérthető írásaival, amelyek a bennfentes gyűjtőket és a művészetkedvelő érdeklődőket egyaránt segítik a tájékozódásban.