Így kerültek a románok Erdélybe – Köő Artúr történész estje + videó

A román történetírásban máig nem történt meg a nacionálkommunista történelemhamisítással való szembenézés – mondta Köő Artúr történész, aki szerint a román közéletben máig létezik egy hallgatólagos megállapodás, hogy minden maradhat, ami a nemzeti identitást erősíti, függetlenül annak valóságtartalmától. A Magyarságkutató Intézet munkatársa a korabeli migrációról, a magyar történelmi filmek hiányáról és a szomszédok által tökélyre fejlesztett propagandáról beszélt a Patrióták estjén.

Úzvölgye, 2019. június 6. Az úzvölgyi katonatemetőbe erőszakkal bejutott románok 2019. június 6-án. A temetőben ortodox szertartás keretében felszentelték a törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát. MTI/Veres Nándor Fotó: MTI/Veres Nándor

A legutóbbi online Patrióta-estén arra a kérdésre keresték a választ, hogyan kerültek többségbe a románok Erdélyben. Köő Artúr történész elmondta: elsőként a 13. században bukkantak fel Dél-Erdélyben, de ekkor még nem nagy létszámban. Bevándorlásuk később felgyorsult, mert Erdélyben sokkal jobb körülmények között élhettek, mint Moldvában vagy a Havasalföldön, ráadásul ortodox felekezetűként az egyházi tized alól is mentesültek. A szaporodás és a migráció következtében a 18. században Erdély lakosság kezd román többségűvé válni, és egyúttal megkezdődnek a magyarság elleni, etnikai színezetű atrocitások is – emelte ki Köő Artúr.

A történész szerint párhuzamok fedezhetők fel a modern kori migráció és a középkori magyar történelem között.

A beszélgetésen górcső alá vették a román tudományos közéletben uralkodó hallgatólagos megállapodást, miszerint ami a nemzeti identitást erősíti, az – függetlenül a valóságtartalmától – támogatandó dolog. Köő Artúr szerint a légből kapott dákoromán kontinuitáselmélet fenntartásával is az a céljuk, hogy minél régebbre, lehetőleg a magyar honfoglalás előtti időszakra tudják visszavezetni erdélyi jelenlétüket. A dák állam fénykorában a Tiszáig terjedt, emiatt is ábrándoznak a románok a tiszai határról – mondta a történész.

A téveszmék és a hazugságokon alapuló nemzettudat sulykolásával arra játszanak rá, hogy az erdélyi magyarok ne érezzék otthon magukat és elhagyják szülőföldjüket – figyelmeztetett.

A történész a jelenlegi magyar helyzetre reflektálva elmondta: be kell látni, hogy a társadalom többsége nem olvas szakirodalmat, viszont történelmi filmeket szívesen néz. Köő Artúr szerint annak a népnek van jövője, amelyik tanul a történelméből, ezen a téren pedig még bőven akad behozni való lemaradásunk – mondta a Magyarságkutató Intézet munkatársa.

(A borítóképen román tüntetők támadják meg az úzvölgyi katonatemetőt. Forrás: MTI/Veres Nándor)