– Továbbra is a sokszínűség jellemzi a Budapesti Operettszínház repertoárját, hiszen az elmúlt években bemutattuk egyebek mellett a Csárdáskirálynő című operettet Vidnyánszky Attila rendezésében, a Hegedűs a háztetőn című musicalt Bozsik Yvette rendezésében. De gondoltunk a legkisebbekre is: a Rozsda lovag és Fránya Frida című gyerekmusicalt szintén Bozsik Yvette álmodta színpadra. Nem titkolt szándékunk, hogy minél szélesebb közönségréteget csalogassunk be a teátrumba – mondta Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a Veszedelmes viszonyok című kétrészes zenedráma szerdán tartott sajtótájékoztatóján.
Choderlos de Laclos világhírű levélregénye mélyen és plasztikusan ábrázolja a vonzalom, a csábítás, a megrontás, a gonoszság és a gyönyör mozgatórugóit, az emberi hiszékenység és kétszínűség árnyalatait, a nemek közti harcot.
Kiss Csaba elmondása szerint harmincöt éves pályája során még soha nem volt olyan nehéz helyzetben, mint most, ugyanis a próbafolyamatot mindvégig megnehezítette a járvány. Mint mondta, bár feleannyi próbaidejük volt, az egész társulaton érezte a bizalmat, az odaadást, hogy mennyire szeretnék színpadra állítani a darabot. – Másfél éve dolgozunk az előadáson Kovács Adriánnal, aki lenyűgöző zenét komponált az általam írt darabhoz. Néha még Bartók zenéjét is ki lehet hallani a dalokból – tette hozzá Kiss Csaba, aki a rokokó divatjába és szokásaiba is beavatott minket a sajtótájékoztatón. Ízelítőt kaptunk a Berzsenyi Krisztina által tervezett káprázatos jelmezekből: rizsporos parókák, különleges hímzések és szabásvonalak, korhű alsóneműk, fűzők, alsószoknyák tükrözik a rokokó gazdagságát. Mint elhangzott, a Veszedelmes viszonyok erotikus darab, de egyetlen trágár kifejezés sem hangzik el benne.
A rokokóban az erotika világa a képzeletben van
– hangsúlyozta Kiss Csaba, rámutatva: az előadás a hátsó gondolatokról szól, s ezt megjeleníteni nehéz feladat a színészeknek.
Az előadás díszletét a Kálmán Imre Teátrum tere adja. Úgy érezhetjük, mintha egy szalonban lennénk. A bensőséges térben a színészek olykor leülnek mellénk, akár meg is szólítanak minket. Emellett a kereveten ugyanaz az ornamentika köszön vissza, mint az erkélysor homlokfalán. Látványvilágában pedig azért is lesz különleges az előadás, mert a háttérben élő kivetítéseket láthatunk, ezáltal a darab olyan árnyalatait és részleteit ismerhetjük meg, amiket egyébként nem.
Ebben a darabban senki sem azt mondja, amit gondol. Minden szereplőnek két arca van: az egyik az, amit a világnak megmutat, és van egy belső világa, amelyet a leveleibe rejt.
Ez a fajta kettősség teszi hihetetlenül izgalmassá az előadást. Kovács Adrián elárulta, hogy a lelki folyamatokat komponálta meg, ami a beszélgetések mögött van, a darabban zajló társalgások mögötti mélységet, a szereplők véleményét és hazugságaikat zenésítette meg. Így született meg egy rokokó zenei világ, valahol a neobarokk és a musical műfajának határán.
A sajtótájékoztatón előadott dalokat hallgatva kijelenthetjük, hogy Kovács Adrián olyan zenéket komponált, amelyek egyszerre klasszikus, barokkos jellegűek, lehet érezni, hogy a Veszedelmes viszonyok című XVIII. századi levélregényhez készültek, ugyanakkor kortárs az egész.
A darabot január 28-án és 29-én mutatják be a Kálmán Imre Teátrumban, az előadásban Polyák Lillát, Peller Annát, Széles Flórát, Gubik Petrát, Janza Katát, Füredi Nikolettet, Kelemen Hannát, Kardffy Aishát, Kocsis Dénest, Sándor Pétert, Cseh Dávid Pétert és Angler Balázst láthatjuk.
Borítókép: A sajtótájékoztató résztvevői betekintést nyertek a Veszedelmes viszonyok című előadásba (Fotó: Art&Lens Photography)
