– Továbbra is a sokszínűség jellemzi a Budapesti Operettszínház repertoárját, hiszen az elmúlt években bemutattuk egyebek mellett a Csárdáskirálynő című operettet Vidnyánszky Attila rendezésében, a Hegedűs a háztetőn című musicalt Bozsik Yvette rendezésében. De gondoltunk a legkisebbekre is: a Rozsda lovag és Fránya Frida című gyerekmusicalt szintén Bozsik Yvette álmodta színpadra. Nem titkolt szándékunk, hogy minél szélesebb közönségréteget csalogassunk be a teátrumba – mondta Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a Veszedelmes viszonyok című kétrészes zenedráma szerdán tartott sajtótájékoztatóján.
Choderlos de Laclos világhírű levélregénye mélyen és plasztikusan ábrázolja a vonzalom, a csábítás, a megrontás, a gonoszság és a gyönyör mozgatórugóit, az emberi hiszékenység és kétszínűség árnyalatait, a nemek közti harcot.
Kiss Csaba elmondása szerint harmincöt éves pályája során még soha nem volt olyan nehéz helyzetben, mint most, ugyanis a próbafolyamatot mindvégig megnehezítette a járvány. Mint mondta, bár feleannyi próbaidejük volt, az egész társulaton érezte a bizalmat, az odaadást, hogy mennyire szeretnék színpadra állítani a darabot. – Másfél éve dolgozunk az előadáson Kovács Adriánnal, aki lenyűgöző zenét komponált az általam írt darabhoz. Néha még Bartók zenéjét is ki lehet hallani a dalokból – tette hozzá Kiss Csaba, aki a rokokó divatjába és szokásaiba is beavatott minket a sajtótájékoztatón. Ízelítőt kaptunk a Berzsenyi Krisztina által tervezett káprázatos jelmezekből: rizsporos parókák, különleges hímzések és szabásvonalak, korhű alsóneműk, fűzők, alsószoknyák tükrözik a rokokó gazdagságát. Mint elhangzott, a Veszedelmes viszonyok erotikus darab, de egyetlen trágár kifejezés sem hangzik el benne.
A rokokóban az erotika világa a képzeletben van
– hangsúlyozta Kiss Csaba, rámutatva: az előadás a hátsó gondolatokról szól, s ezt megjeleníteni nehéz feladat a színészeknek.
Az előadás díszletét a Kálmán Imre Teátrum tere adja. Úgy érezhetjük, mintha egy szalonban lennénk. A bensőséges térben a színészek olykor leülnek mellénk, akár meg is szólítanak minket. Emellett a kereveten ugyanaz az ornamentika köszön vissza, mint az erkélysor homlokfalán. Látványvilágában pedig azért is lesz különleges az előadás, mert a háttérben élő kivetítéseket láthatunk, ezáltal a darab olyan árnyalatait és részleteit ismerhetjük meg, amiket egyébként nem.
