A digitális vándorkiállítás elsőként a tudomány és a technológiai fejlődéstörténetét járja körül, bemutatva az európai történelem és kultúra egyik legjellemzőbb és legmaradandóbb vonását, a felfedezés iránti vágyat. Az európai levéltárakban ezer és ezer olyan dokumentum található, amely az emberi elme határtalan kreativitásáról mesél lenyűgöző történeteket.
A tárlat három pillére az orvostudomány, az energia és ipar, valamint a közlekedés, elsősorban a hajózás témaköre.
Kísérletet tesznek arra, hogy a tárlat bepillantást nyújtson a változatos történetekbe és a hozzájuk kapcsolódó személyek életébe, végigvezetve a látogatót Európa történelmén. A különböző irattípusok azt is bemutatják, hogy a felfedezés iránti vágy a gyakorlatban milyen változatos módon jelent meg. A ragyogó elmék törekvéseit az életkörülmények javítására ezek mellett levelek, könyvek, röntgenfelvételek, rajzok, kéziratok, nyomtatott röpiratok, térképek, jelentések, szabadalmak igazolják – a középkortól kezdve egészen a XX. századig. A felfedezések, találmányok, a tudományos és technológiai fejlődés írásos emlékeinek szélesebb körű megismertetése érdekében az alkotók igyekeztek kitörni a hagyományos kiállítási sablonok kereteiből. A tárlaton fiatal dizájnerek munkái is megtekinthetők, akik a portugál, a norvég, a máltai, a magyar és a spanyol archívumok irataiból inspirálódva terveztek használati tárgyakat vagy adaptálták azok motívumait hétköznapi eszközeinkre. Sikota Krisztina, a Várkapitányság vezérigazgató-helyettese köszöntője után Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója kapott szót. Beszédében többek között említette Johan Huizinga Homo ludens című könyvét, amely a játékos emberről szól. Ennek központi állítása, hogy „az emberi kultúra a játékban, játékként kezdődik és bontakozik ki”. A játék jelenléte kezdettől fogva természetes adottság, az emberiség életében az elsődleges kulturális tény. A kultúra „magasabb tartalmai”, az eszmék, ideológiák, mágikus kultuszok mind-mind származékos, a kultúra játszása közben utólag, az idők folyamán kialakult jelenségek. – Létrehoztunk egy kiállítást, játékosan – mondta a főigazgató. – Azok a kollégáim, akik ebben részt vettek a Nemzeti Levéltár és a külföldi levéltárak részéről, ugyanolyan játékosan élték meg és egy érdekes, transzmédia-kiállítás jött létre – hangsúlyozta. A kiállítást Szatucsek Zoltán igazgató mutatta be az érdeklődőknek, izgalmas történetekkel fűszerezve a látottakat.
A hat ország részvételével megalkotott tárlat a 2018-ban útjára indult European Digital Treasures című projekthez kapcsolódik, melynek célja a levéltári anyagok minél szélesebb körű, zömmel digitális formára hagyatkozó bemutatása.
A projekt nemzetközi konzorciuma ennek érdekében három digitális, transzmédia-kiállítást hozott létre. Az első a most megtekinthető Az Újvilágtól az új technológiákig.
A következő két téma a Menekültek, migrációs áramlás és szolidaritás, illetve Európa kialakítása Nagy Károlytól az EU-egyezményekig. A kiállítások 2021-ben indultak vándorútjukra, hogy körbejárják Norvégiától Ausztrián és Magyarországon át Portugáliáig, Spanyolországig és Máltáig a konzorcium levéltári partnereinek kiállítóhelyeit. A digitális technológiák teremtette lehetőségeknek köszönhetően a kiállítások több országban egyszerre tekinthetők meg, mivel a helyi dokumentumok eredeti, a külföldről „kölcsönzött” iratok digitális példányai szerepelnek a tárlatokon. Együttműködő partnerintézmények a Spanyol Állami Levéltár, a Norvég Nemzeti Levéltár, a Máltai Nemzeti Levéltár, a Portugál Nemzeti Levéltár, az International Centre for Archival Research és a Munster Technological University.
Az ingyenesen megtekinthető kiállítás az Európai Unió Kreatív Európa programja részfinanszírozásában jött létre a Várkapitányság támogatásával, és áprilisig látogatható.
Borítókép: Az elektronikus technológiáknak köszönhetően több országban egyszerre tekinthetők meg a tárlatok (Fotó: Teknős Miklós)
