Sára Sándor huszárfilmje 1978-ban készült. A történet alapját az 1840-es években külföldön állomásozó Lenkey-huszárszázad megtörtént eseményei adják. A hazaszeretet nem ismer határokat, és a szabadságharc mellé állítja az egység katonáit, akár tűzön-vízen keresztül is. Az 1848-as forradalmat követő hazahívó parancsszóra a magyar katonai egység érzelmekkel túlfűtötten reagál, és vállalja a dezertálással együtt járó súlyos következményeket is.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Kronológiai sorrendben haladva a huszárlaktanya-udvart és istállóját ugyanakkor nem lengyel földön találjuk. A stáb ezekhez a jelenetekhez egyaránt forgatott a nagycenki Széchenyi-kastély és a tatai Esterházy-kastély korhű épületeiben. Ugyancsak Nagycenken forgatták a hazaindulás első képeit.
A nagycenki hársfasor lírai hátteret biztosított a vágtató huszároknak. A széles út pompás perspektívát ad a kamerának. A Széchenyi-család által telepített, kettős fasorral beültetett sétány eredetileg is a lovaglás esztétikáját szolgálta. Ha erre járunk, feltétlen nézzük meg ezt a gyönyörű allés parkot, amely nem mellékesen Európa egyik legszebb hársfasora.
A század büntetőkiképzésének forgatási helyszíne Örkényben volt.
Ezt a helyszínt a város nyugati határában található természeti látványosság, az ősborókás vidéke, az egykori katonai lőtérhez tartozó terület adta.
A már említett Korsós közhuszár korai dezertálásának és elfogásának helyszíne a más filmekből már jól ismert Budai-hegységben lévő Farkas-völgy.
A jelenet kedvéért a díszletépítők egy hegyi pásztorkunyhót építettek fel a fenyvesekkel körbezárt hegyoldalon. A csaholó kuvaszoktól menekülő katona félelmében itt próbál elbújni.
A nagycenki Széchenyi-kastély/lovarda. Jelenet a filmben 00:41:44 től 42:55-ig Fotó: Basa Balázs/Názer Ádám
Az egész film leglátványosabb és leghangsúlyosabb forgatási helyszíneit a lengyel Tátrai Nemzeti Parkban találhatjuk. Amikor a század megpihen egy kicsi hegyi faluhoz tartozó szénapajtában és kunyhóban, a forgatási helyszínt Jurgówban találjuk. Jurgów, magyarul Szepesgyörke, közvetlenül a szlovák határ mellett fekszik, egykor Szepes vármegye részeként, egészen 1918-ig Magyarországhoz tartozott. Később a csehszlovák–lengyel határ állandó területi vita tárgyát képezte. Végül a második világháború után csatolták Lengyelországhoz. A filmben is feltűnő, jellegzetes, fából ácsolt épületek ma is népszerű turistalátványosságok. A filmben látható további helyszínek a nemzeti parkon belül, kivétel nélkül nehezen megközelíthető területek voltak. Suchá Dolina, Dolina Koscieliska, Dolina Lejowa, Dolina Chocholowska kivétel nélkül a filmben látható Lengyel-Tátra szépségét hirdeti. A stáb mindennap Zakopanéból indult a forgatásokra. A máskor megszokott, forgatási komfortot nélkülöző stábnak kemény kihívás volt természetvédelmi területen forgatni. A szigorú előírások miatt a vizespalackokon kívül minden reggel csupán annyi élelmiszert vihettek magukkal, amennyi elfért a saját holmijuk között. Sokat kellett gyalogolni, olyan hegyi utakon és vad ösvényeken, ahol leginkább a biztonság volt az elsődleges szempont.
Ráadásul az 1977 nyarán felvett jelenetekben nem igazán érződött a nyárias időjárás, ami persze nem csoda, hiszen magasan fekvő helyszínekről beszélünk. Emlékezetes az a forgatási jelenet, amikor a huszárok átvágnak egy erdei fahídon és lerohanják az osztrák határőrséget. A felvétel napján igen csapadékos volt az idő. Csúszott minden, ennek ellenére a színészek maguk vállalták a feladatot. A filmben jól látszik az a pillanat, amikor az őrült vágta következtében két ló is megcsúszik, és lovasa nagyot esik. A stábnak óriási szerencséje volt, mert sem az ismert magyar színésznek, Szilágyi Istvánnak, sem lengyel kollégájának nem lett komoly sérülése, holott az esés messziről ijesztőnek tűnt, legalábbis a stáb utólagos elmondása szerint.
Az időjárási körülmények a későbbiekben sem kedveztek az alkotóknak. A zord, hűvös, esős, nyirkos közeg többször is feszültséget okozott a stábban. Sára állhatatos munkatempója egyszer valóságos lázadáshoz vezetett a színészek között. Ám a közösségi alkotói szellem és a kötődés filmhez ekkor már annyira erős volt, hogy végül senki sem visszakozott, és folytatódhatott a munka.
Szintén emlékezetes volt, hogy a lengyel kollégák a megígért válogatott lovakhoz képest olyan csődöröket biztosítottak a magyar stábnak, amelyek nem voltak betörve. A magyar kaszkadőröknek és színészeknek sokszor meggyűlt a bajuk ezekkel az állatokkal. Ez jól látható abban a jelenetben, amikor egy sziklás ösvényen felfelé már kénytelenek kantárszáron vezetni a lovakat. Ám Madaras József színművész lova sehogy sem akart engedelmeskedni. A színész kénytelen volt fegyelmezni, de ez sem használt. Így a rögtönzött jelenetben a huszár ló nélkül indult tovább. A kamera azonban tovább forgott, ennek eredménye az a bámulatos képsor, melyben a csökönyös állat némi várakozás után végül magától indul gazdája után.
A film végén a maroknyira zsugorodott, ám a végletekig elszánt huszárszázad kitörését bemutatott harci jeleneteket Diósjenőn forgatták.
A Nógrád megyei községhez közeli tó partján igazi drámai csatát kellett rekonstruálni, hiszen a vágtató huszárokon kívül az osztrák dragonyosok és az orosz dzsidások is megjelennek a színen. A látványos kartácstűz megvalósítását pirotechnikai előkészületek előzték meg. Figyelni kellett arra is, hogy a horgásztó túlpartján álló víkendházak sziluettjei még véletlenül se kerüljenek a képbe. További nehézséget okozott, hogy a tó partja rendkívül süppedős volt, az ingoványos környezet sokszor okozott problémát a lovaknak. Sára Sándor visszaemlékezése során megemlíti, hogy egy lovat le kellett lőni, miután a roham során megcsúszott a mocsaras talajon és lábát törte. Az állat szenvedéséinek valós pillanatai be is kerültek a filmbe, így emelve még jobban a tragikus végkifejlet perceit.
A film befejező epilógusát, a tizedelés és kivégzési jelenetet a Csillaghegyen található róka-hegyi kőfejtő egykori területén vették fel.
Csillaghegy, róka-hegyi kőfejtő. Jelenet a filmben 01:59:18-tól 02:00:31-ig Fotó: Basa Balázs/Názer Ádám
A 80 huszár vadregényes helyszíneivel, látványos, kalandfilmekbe illő jeleneteivel az egyik legélethűbb kosztümös történelmi magyar játékfilm. Aki a Lengyel-Tátrába készül, annak jó szívvel ajánlhatjuk túraútvonalnak a leírt helyszíneket mint élő mozifilmet a természetben.
Felhasznált források: 303 Magyar film – Amit látnod kell, mielőtt meghalsz; Ötlettől a filmig. 80 huszár. Magvető kiadó. 1980; Romvári József – díszlet- és látványtervező – személyes jegyzetei a forgatás előkészületeiről; Saját interjú Ordódy György filmkaszkadőrrel és segédrendezővel; Saját interjú Perger István hangmérnökkel; Dr. Borsos Árpád: Filmföldrajz – Tanulmányok egy új diszciplína tárgyköréből; MaNDA – 80 huszár DVD / Beszélgetés az alkotókkal 2013.; http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=11576; http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1028/filmgyartas-katasztrofalis-helyzetben-van-beszelgetes-sara-sandorral ; http://www.lovaskalendarium.com/news/tordy-geza-lovas-szerepei/
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Az európai politikusok számos képviselője a kommunizmus diktatúrájának valamiféle változatát óhajtja ráerőltetni a világ általunk is lakott népességére.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!