Több mint két évvel korábbra tervezett rendezvény zajlik a gödöllői Grassalkovich-kastélyban. A szárhegyi kollekcióból álló tárlatot eredetileg 2020 márciusában tervezték megnyitni, ám a koronavírus-járvány kitörése miatt a szervezők az utolsó pillanatban kénytelenek voltak lemondani az eseményt. Április 8-tól kezdődően azonban
négy hónapon át találkozhatnak a látogatók a közel ötvenéves gyergyószárhegyi képzőművészeti alkotótáborban teremtett hatalmas érték egy kis szeletével.
Az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb alkotásának számító szárhegyi Lázár-kastélyban 1974-ben hozták létre az erdélyi magyar és román művészek otthonának szánt Barátság elnevezésű művésztábort.
A visszaszolgáltatást övező örökösi jogviták miatt ugyan a művészek néhány éve kiszorultak a kastély területéről, a hagyomány azonban folytatódott, a „jogutód” tábor a helyi Scola Vendégház alkotóműhelyében és a községközpontban levő műhelyben folytatja tevékenységét. Az alkotóközpontot a Hargita megyei önkormányzat működteti, de a forrásbővítés érdekében az intézmény több irányba is szokott pályázni – többnyire eredményesen.
Ha belegondolunk a szárhegyi alkotótábor közel ötvenéves történetébe, érezni lehet annak jelentőségét és súlyát, hogy több száz művész fordult meg Gyergyószárhegyen, akik több mint 2400 alkotást hagytak ránk, s így egyedülálló gyűjtemény állt össze. Szeretnénk mindezt nemzetközi szinten is jobban megismertetni, és erre a gödöllői királyi kastély ideális helyszín, ahol évente több százezer kulturális érdeklődésű turista fordul meg
– fogalmazott a Székelyhon.ro hírportálnak Kolcsár Béla, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója.
A gödöllői kastély barokk színházában megnyitott, Egy újratöltött szellemiség című kiállításra hetven képet válogatott Ferencz Zoltán, a központ művészeti tanácsadója, a kiállítás kurátora.
– A válogatás során azokat a festményeket igyekeztem kiválasztani, amelyeket a természet ihletett. A táboralapítók mesterei ugyanis a plain air hazai központjának számító nagybányai művészteleppel ápoltak szoros kapcsolatot, így óhatatlanul magukkal hozták és messze sugározták a nagy elődök szellemiségét. Az avantgárd csoportosulásokkal is folyamatos kapcsolatot tartó Baász Imre mellett a nagy elődök között találjuk a valamikori nagybányai művésztelep aktív résztvevőit, köztük Aurel Ciupét és Balla Józsefet, akik az egykori Nagybánya iránti nosztalgiából jöttek annak idején Szárhegyre. Az ottani környezet szolgáltatta az alapot, amelyből a Nagybánya szellemiségéhez közel álló művészek szín- és formavilága tovább táplálkozhatott
