Több mint két évvel korábbra tervezett rendezvény zajlik a gödöllői Grassalkovich-kastélyban. A szárhegyi kollekcióból álló tárlatot eredetileg 2020 márciusában tervezték megnyitni, ám a koronavírus-járvány kitörése miatt a szervezők az utolsó pillanatban kénytelenek voltak lemondani az eseményt. Április 8-tól kezdődően azonban
négy hónapon át találkozhatnak a látogatók a közel ötvenéves gyergyószárhegyi képzőművészeti alkotótáborban teremtett hatalmas érték egy kis szeletével.
Az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb alkotásának számító szárhegyi Lázár-kastélyban 1974-ben hozták létre az erdélyi magyar és román művészek otthonának szánt Barátság elnevezésű művésztábort.
A visszaszolgáltatást övező örökösi jogviták miatt ugyan a művészek néhány éve kiszorultak a kastély területéről, a hagyomány azonban folytatódott, a „jogutód” tábor a helyi Scola Vendégház alkotóműhelyében és a községközpontban levő műhelyben folytatja tevékenységét. Az alkotóközpontot a Hargita megyei önkormányzat működteti, de a forrásbővítés érdekében az intézmény több irányba is szokott pályázni – többnyire eredményesen.
Ha belegondolunk a szárhegyi alkotótábor közel ötvenéves történetébe, érezni lehet annak jelentőségét és súlyát, hogy több száz művész fordult meg Gyergyószárhegyen, akik több mint 2400 alkotást hagytak ránk, s így egyedülálló gyűjtemény állt össze. Szeretnénk mindezt nemzetközi szinten is jobban megismertetni, és erre a gödöllői királyi kastély ideális helyszín, ahol évente több százezer kulturális érdeklődésű turista fordul meg
– fogalmazott a Székelyhon.ro hírportálnak Kolcsár Béla, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója.
A gödöllői kastély barokk színházában megnyitott, Egy újratöltött szellemiség című kiállításra hetven képet válogatott Ferencz Zoltán, a központ művészeti tanácsadója, a kiállítás kurátora.
– A válogatás során azokat a festményeket igyekeztem kiválasztani, amelyeket a természet ihletett. A táboralapítók mesterei ugyanis a plain air hazai központjának számító nagybányai művészteleppel ápoltak szoros kapcsolatot, így óhatatlanul magukkal hozták és messze sugározták a nagy elődök szellemiségét. Az avantgárd csoportosulásokkal is folyamatos kapcsolatot tartó Baász Imre mellett a nagy elődök között találjuk a valamikori nagybányai művésztelep aktív résztvevőit, köztük Aurel Ciupét és Balla Józsefet, akik az egykori Nagybánya iránti nosztalgiából jöttek annak idején Szárhegyre. Az ottani környezet szolgáltatta az alapot, amelyből a Nagybánya szellemiségéhez közel álló művészek szín- és formavilága tovább táplálkozhatott
– mondta el a Magyar Nemzetnek Ferencz Zoltán.
Szárhegyen már az alkotóműhely létrehozásának kezdetén eldöntötték: nem törekednek új iskola megteremtésére, legyen és maradjon a tábor szélesre tárt ablak a világra, váljon a teljes romániai kortárs képzőművészet keresztmetszetévé azáltal, hogy minden stílust, irányzatot befogad és tisztel. Szárhegyen mindenki azt fest, rajzol, farag, amit akar, fogalmazták meg, nem nyilvánosan pedig azt is hozzátették, hogy ami pillanatnyilag nem tetszik a hivatalosságoknak, az raktárban várja majd ki a jobb időket. Így vált a Hargita megyei művésztelep „különlegességévé”, hogy az ott készült alkotásokat nem hordták szét az ország oly sok képzőművésztáborának az anyagával ellentétben.
A július közepéig Gödöllőre hívogató tárlatot természetesen nem egyszeri eseménynek szánják. Többek között tervezik a nagybányai és a szárhegyi telep anyagának egyesített kiállítását, amelynek remek otthona lehetne a kolozsvári Bánffy-kastély, de hasonlóan rangos jövőbeli színhelyként jöhet szóba a pillanatnyilag felújítás alatt álló sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum is. Szárhegy és Nagybánya kincsei számára, úgy tűnik, elérkeztek a jobb idők.
Borítókép: A gödöllői kastély barokk színházában látható az Egy újratöltött szellemiség című kiállítás (Fotó: Bach Máté)
