A Badacsony Szakrális projekt első ütemeként elkészült a Kálvária. A 17 stációból álló Kálvária út Badacsonytomaj ravatalozójától indul, és vezet föl a szőlőhegyre.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Romos bányászházak köveiből épült fel a Szent István Király Kápolna 2014-ben, a Badacsony-hegy tomaji oldalán. Az építész, Jankovics Tibor szándéka az volt, hogy a kis hegyi kápolna legyen magától értetődően egyszerű, a természeti környezet elidegeníthetetlen része. Úgy hasson, mintha örökké ezen a helyen állt volna, és csalogassa, fogadja be az arra járót, hogy az elcsendesedhessen a belső térben Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas festőművész, a szent hely megálmodója oltárképe előtt.
Mesteremberek az elmúlt hónapokban kétkezi munkával pattintották és rakták a bazaltot, így épült az a keresztút, amely a badacsonytomaji temető ravatalozójától indul, és felvezet magasan a szőlőhegyre száz-kétszáz méterenként pihenőt kínálva a vándornak stációi tövében. Az első állomás: Jézus Pilátus előtt, majd az ösvényen felfelé haladva a Szent István Király Kápolnánál elérjük a Kálváriát. A Golgota három nagy keresztje közül a legmagasabb közel négy méter, azon függ Krisztus kétméteres figurája. A történetnek azonban itt nincs vége.
– A keresztútnak az idők folyamán kiformálódott 14 állomása, ám Földi István, Badacsonytomaj korábbi plébánosának szándéka szerint 17 stációt készítettem – mondja Raffay Dávid szobrászművész –, hiszen Krisztus sziklasírba tételét a feltámadás követi, majd az emmauszi tanítványok tanúságtétele és pünkösd ünnepe. Anyagában és formájában is a Szent István Király Kápolnához illeszkedik a 17 stáció letisztult formájú bazalt építménye, amely a keresztutat ábrázoló, 47×57 centiméteres domborművek keretét adja.
Fotó: Borsos Mihály
A hagyomány szerint Szűz Mária és Jézus egy-egy tanítványa a föltámadás után végigjárta az úgynevezett szent körutat, amely érinti az utolsó vacsora termét, a Golgotát, az Olajfák hegyét is, a keresztút állomásait pedig nem sokkal ezután kővel vagy kápolnával jelölték meg a hívek. Raffay Dávid hat centiméter mélységű domborművei a megszokottól eltérő perspektívából láttatják az eseményeket, ahogy Jézus vállára veszi a keresztet, elesik, ahogy megostorozzák őt és megfosztják ruhájától, keresztre feszítik, eltemetik, majd feltámad a halottak közül. Az alakok nagyon erős rövidülésben vannak, ami a közelség, a jelenlét érzését erősíti. Mobiltelefonnal készítünk hasonló perspektívájú képeket, az átlagember készít ilyen képkivágásokat, vagyis
mindannyiunk tapasztalatára épít az alkotás üzenete, hogy közel lehet menni az eseményekhez, ott vagyunk, ahol megtörténik a csoda. Meghal és föltámad.
A 17 dombormű alapanyaga badacsonyi bazalt, kifaragva egyenként hatvan-hetven kilós darabok – néha többnek érzi az ember, jegyzi meg nevetve az alkotó. A feszület kínai kőből készült, és a bazalt színe miatt szürkés árnyalatú. Egy év megfeszített munka áll Raffay Dávid mögött, aki elmondása szerint a húsvéti ünnepkörre való készülődésként, imádságként élte meg a faragást. Szakrális kisugárzású helyre kerül hétvégén az alkotása: fölötte magasodik a Badacsony Nagyboldogasszony hegye, közelében ott a Klastrom-kútnak nevezett bővízű forrás, a XIII. század közepén épült pálos kolostor romja, amelyet egy kőomlás temetett maga alá, és a II. János Pál pápa-emlékhely. A badacsonyi szőlőhegy nemcsak a borászati kultúrájával, hanem tágabb kultúrtörténeti hagyományával, szakrális értékeivel is felhívja magára a figyelmet.
Fotó: Borsos Mihály
Az érdeklődést tovább erősítheti a Szakrális tematikus út – Badacsonytomaj és Badacsonytördemic turisztikai attraktivitásának fejlesztése című terv megvalósulása. Brájer Éva, a Badacsony és Térsége Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (BTTF) vezérigazgatója a terv kapcsán kifejtette: a Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlása alatt álló társaság több turisztikai célú fejlesztést is tervez Badacsony térségében. Ez a mostani, 17 stációból álló Kálvária út a Badacsony Szakrális projekt első ütemeként valósult meg. A tervek Jankovics Tibor építészmérnök és Rácz Tamásné Páldy Eszter kert- és tájépítész tervező irányításával készültek. A tervezők nem gondolták, hogy az éves, húsvéti ünnepkör mellett milyen aktualitása lesz a keresztútnak: szomszédunkban milliók hagyják el épp a hazájukat, és járják saját keresztútjukat. Az élet azonban élni akar, folytatódni mindenáron. Az út is továbbvisz.
Borítókép: Raffay Dávid szobrászművész Virágmadár című alkotásával (Fotó: Köztérkép)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
