Szakrális séta a Badacsonyon

A Badacsony Szakrális projekt első ütemeként elkészült a Kálvária. A 17 stációból álló Kálvária út Badacsonytomaj ravatalozójától indul, és vezet föl a szőlőhegyre.

– A keresztútnak az idők folyamán kiformálódott 14 állomása, ám Földi István, Badacsonytomaj korábbi plébánosának szándéka szerint 17 stációt készítettem – mondja Raffay Dávid szobrászművész –, hiszen Krisztus sziklasírba tételét a feltámadás követi, majd az emmauszi tanítványok tanúságtétele és pünkösd ünnepe. Anyagában és formájában is a Szent István Király Kápolnához illeszkedik a 17 stáció letisztult formájú bazalt építménye, amely a keresztutat ábrázoló, 47×57 centiméteres domborművek keretét adja.

Fotó: Borsos Mihály

A hagyomány szerint Szűz Mária és Jézus egy-egy tanítványa a föltámadás után végigjárta az úgynevezett szent körutat, amely érinti az utolsó vacsora termét, a Golgotát, az Olajfák hegyét is, a keresztút állomásait pedig nem sokkal ezután kővel vagy kápolnával jelölték meg a hívek. Raffay Dávid hat centiméter mélységű domborművei a megszokottól eltérő perspektívából láttatják az eseményeket, ahogy Jézus vállára veszi a keresztet, elesik, ahogy megostorozzák őt és megfosztják ruhájától, keresztre feszítik, eltemetik, majd feltámad a halottak közül. Az alakok nagyon erős rövidülésben vannak, ami a közelség, a jelenlét érzését erősíti. Mobiltelefonnal készítünk hasonló perspektívájú képeket, az átlagember készít ilyen képkivágásokat, vagyis

mindannyiunk tapasztalatára épít az alkotás üzenete, hogy közel lehet menni az eseményekhez, ott vagyunk, ahol megtörténik a csoda. Meghal és föltámad.

A 17 dombormű alapanyaga badacsonyi bazalt, kifaragva egyenként hatvan-hetven kilós darabok – néha többnek érzi az ember, jegyzi meg nevetve az alkotó. A feszület kínai kőből készült, és a bazalt színe miatt szürkés árnyalatú. Egy év megfeszített munka áll Raffay Dávid mögött, aki elmondása szerint a húsvéti ünnepkörre való készülődésként, imádságként élte meg a faragást. Szakrális kisugárzású helyre kerül hétvégén az alkotása: fölötte magasodik a Badacsony Nagyboldogasszony hegye, közelében ott a Klastrom-kútnak nevezett bővízű forrás, a XIII. század közepén épült pálos kolostor romja, amelyet egy kőomlás temetett maga alá, és a II. János Pál pápa-emlékhely. A badacsonyi szőlőhegy nemcsak a borászati kultúrájával, hanem tágabb kultúrtörténeti hagyományával, szakrális értékeivel is felhívja magára a figyelmet.

Fotó: Borsos Mihály

Az érdeklődést tovább erősítheti a Szakrális tematikus út – Badacsonytomaj és Badacsonytördemic turisztikai attraktivitásának fejlesztése című terv megvalósulása. Brájer Éva, a Badacsony és Térsége Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (BTTF) vezérigazgatója a terv kapcsán kifejtette: a Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlása alatt álló társaság több turisztikai célú fejlesztést is tervez Badacsony térségében. Ez a mostani, 17 stációból álló Kálvária út a Badacsony Szakrális projekt első ütemeként valósult meg. A tervek Jankovics Tibor építészmérnök és Rácz Tamásné Páldy Eszter kert- és tájépítész tervező irányításával készültek. A tervezők nem gondolták, hogy az éves, húsvéti ünnepkör mellett milyen aktualitása lesz a keresztútnak: szomszédunkban milliók hagyják el épp a hazájukat, és járják saját keresztútjukat. Az élet azonban élni akar, folytatódni mindenáron. Az út is továbbvisz.

Borítókép: Raffay Dávid szobrászművész Virágmadár című alkotásával (Fotó: Köztérkép)