Kádár Ferenc olyan művész, aki nem csupán egy művészeti ágban alkot kimagaslót. Énekesi pályafutását a marosvásárhelyi Székely Nép Együttesben kezdte, majd operaénekesként, mint a Magyar Állami Operaház tagja kétszer is az év énekese lett. Emellett keramikusművész, de grafikákat és kisplasztikákat is készít, ugyanakkor fafaragásai is kiemelkedő értéket képviselnek. Pátyon és környékén több köztéri alkotása áll, köztük egy Trianon-emlékmű, amely ötvözi a székelykapu, a kopjafa, a harangláb, a latin kereszt, a kettős kereszt, valamint a történelmi Magyarország formáját, így a Kárpát-medencei magyarság nemzeti mitológiájának méltó szimbóluma.
A Székely Népi Együttes tagjaként bejárva Székelyföld és Erdély minden zugát, elkezdte gyűjteni a néphagyomány, a népművészet különböző elemeit és megnyilvánulásait. A székelykapuk ősi jelképrendszerével is ezeken az utakon ismerkedett meg behatóan. Azóta maga is készít székelykapukat, többek között az ő keze munkáját dicséri a Budakeszi Galambos Gáspár Erdészeti Arborétum mívesen faragott bejárata. Egy korábbi beszélgetésünk alkalmával azt is elmesélte, hogy a hun időkben még naptárkapuként funkcionáltak, és a galambdúcként ismert elem igazából a lelkek átjárójaként szolgált.
