Aba-Novák- és Vaszary-remekek

A Kieselbach Galériában hétfőig tekinthetők meg a tavaszi évad árverésre bocsátott műtárgyai. Köztük két olyan remekmű, mint Vaszary János Parkban és Aba-Novák Vilmos Róma melletti kisváros (Subiaco) című alkotása. Molnos Péter művészettörténész kalauzolt végig a tárlaton.

20220516 budapest kiselbach geleria havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Voltak olyan időszakok a magyar műkincs-kereskedelemben, amikor újra felfedezték a fauve festőket, a magyar vadakat, másként a Nyolcakat, akik az 1900-as évek első évtizedében párhuzamosan alkottak a francia fauve-okkal,

azaz együtt dolgoztak Párizsban például Matisse-szal. Ekkor a magyar képzőművészet szinkronban volt a nemzetközivel, s a francia fővárosban alkottak a magyar vadak, köztük Kernstok Károly és Czóbel Béla. Érdemes megjegyezni, hogy ­Ady Endre halálát követően Márffy feleségül vette az özvegyét, Boncza Bertát, Csinszkát. A műalkotás megörökítette téglagyár ma már emlék csupán.
– 1910 környékén Nyergesújfalu festészeti centrumként a szabadiskolájában adott otthont a képzőművészeknek – tájékoztatott a művészettörténész. A faluból származó Kernstok Károly örökölt ott egy villát, ahol fiatal festők, Berény Róbert, Czigány Dezső, Márffy vagy a náluk tíz évvel idősebb Vaszary János vendégeskedtek rendszeresen.

Kísérletező műveiket akkoriban annyira nem becsülték, hogy megesett, az egész nyár termését szertartásosan beszántották a szőlőbe

– közölte Molnos Péter, a folytatásban kifejtve: mivel gyenge lábakon állt a hazai mecenatúra, ezért a korabeli avantgárd munkák alkotóik tulajdonában maradtak, akik rendszeresen ráfestettek a képekre, így kivételesnek mondható a Zebegényi téglagyár, ami fauve stílusa dacára múzeumi méretben készült, s nem jutott az enyészet sorsára, noha egészen 1970-ig kellett várakoznia, amíg végre kiállították.

Az Aba-Novák-festmény mellett a másik remekmű Vaszary János Parkban című képe. Láttára büszkén állapítottam meg, hogy ismerem a festményt. Ám Molnos Péter lehűtött: – Legalább négyet készített a témában a mester. Vaszary remek üzletember is volt, nem kizárólag ragyogó festő.

A művészettörténész úgy vélte: az általam ismert munka bizonnyal a Nemzeti Galériában őrzött, 1936-os alkotás. Mások hasonlóképpen több kópiát készítettek egy adott témában, ám többségük esetében a másolatok már fáradtabbra sikerültek, ellenben Vaszary esetében nem lehet a festményt szemlélve megállapítani az egyes példányok születésének sorrendjét.

Érett korszakában alkotta a munkát, ez idő tájt, az 1920-as évek közepén rendszeresen tanulmányozta a japán vízfestményeket, amelyek hatása megmutatkozik ezen a képén is.

Az pedig szintén, milyen hihetetlen rutinnal, elképesztő gyorsasággal és könnyedséggel alkotta meg festményeit, amely könnyedség mögött rengeteg munka rejlik – zárta tárlatvezetését Molnos Péter.

Borítókép: A Kieselbach Galéria árverési képei (Fotó: Havran Zoltán)