időjárás 25°C Ábrahám 2022. augusztus 16.
logo
Aranybástyában a Kárpát-medence épített kincsei

Hiperrealista, mégis személyes

Pásztor D. Attila
2022.07.06. 18:30 2022.07.07. 19:50
Hiperrealista, mégis személyes

A Hungarian Conservative magazin rendezte kiállításon gyönyörködhetünk Partos Nagy Eszter festőművész fotórealista képeiben. A Kárpát-medencei panorámák című tárlatot a Lónyay-Hatvany-villa Aranybástyájában tekinthetik meg.

Soós Tibor, a Galaktika magazin szerkesztője, az Árnyékból a fénybe című női sorsokat felvonultató mű szerzője a megnyitó elején bevallotta, hogy noha gyermekkorában rengeteget rajzolt, képregényeket készített, nem vált képzőművésszé vagy művészettörténésszé, író lett.

– Sokat gondolkodtam hát, mivel is kezdjem, miről is beszéljek, ha már a műveket értelmezni nem igazán tudom – fogalmazott Soós Tibor, aki elárulta: Partos Nagy Eszterrel folytatott beszélgetésükkor felmerültek a nőtörténetekkel foglalkozó kötetei, azok kapcsán pedig a kérdés: vajon hány női festőművészt ismerünk az elmúlt századokból, Frida Kahlón vagy a magyar származású Amrita Sérgilen kívül?

A képzőművészetben komolyabban elmélyedők számára természetesen nem ismeretlen Reigl Judit, Francoise Gilot, Maurer Dóra, Berthe Morrisot, Anna Margit vagy Ferenczy Noémi neve, teszem hozzá, ám jogosan intézett költői kérdést a közönséghez Soós Tibor: vajon tudnánk-e neveket említeni a középkor, a reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus vagy a romantika korából? Olyanokat, akik mindenki számára ismerősek.

– Nos, nekem is kutatnom kellett utánuk – vallotta be az író, majd bemutatott néhány jelentős alkotót. Sofonisba Angouissolát, aki Michelangelo tanítványa volt, persze nem hivatalosan, hiszen nőként nem taníthatta a mester. Tehetségét, tudását mi sem bizonyítja ékesebben, mint hogy II. Fülöp spanyol király udvari festője lett. Judith Leystert, a holland aranykor, az 1600-as évek kimagasló alkotóját. Az ő nevét halála után letörölték a vásznakról, s helyébe kortársáét, Frans Halsét írták. Élisabeth Vigée Le Brunt, a rokokó jelentős művészét, Marie Antoinette arcképfestőjét. Berthe Morisot-t, aki részt vett az első impresszionista kiállításon Monet, Cézanne, Renoir és Degas mellett. Berthe szoros kapcsolatot ápolt Édouard Manet-val, aki több portrét is festett róla.

Partos Nagy Eszter fotórealista képei klasszikus technikával készültek. Fotó: Mirkó István

– Gyakorta szemére vetették nőies stílusát, ami zavarta, így le is írta:

Szerintem még nem született olyan férfi, aki egyenlő félként tudna tekinteni egy nőre. Én márpedig mindössze csak ennyit kérek, mivel tisztában vagyok azzal, hogy igenis érek annyit, mint ők

– idézte az író a festőművészt, majd befejezésül a magyar Dénes Valériáról szólt. Ő Matisse tanítványa, aki a kubizmus első magyar képviselőjeként vonult be a művészettörténetbe. Sajnos életműve jelentős része eltűnt párizsi lakásukból a náci megszállás alatt.

Végezetül újabb kérdést tett fel Soós Tibor, amelyet meg is válaszolt. – Ha saját korukban ismertek és elismertek voltak, ugyan miért nem ismerjük a nevüket ma? Miért nem tanulunk róluk az iskolában? Mert férfiak irányították a világot, akik a nőket gyengéknek, gyámolításra méltónak, gyermeknek tekintették.

A megnyitót követően Partos Nagy Eszter hívta a jelenlévőket, használják ki a lehetőséget, hogy a klasszikus technikával készült képek mellett alkotójukkal szintén megismerkedhetnek.

Titkolt festmények

Tót Endre sosem látott alkotásaiból nyílt kiállítás az Acb Galériában.

Borítókép: A Kárpát-medencei panorámák című kiállítás egy részlete (Fotó: Mirkó István)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.