hagyományőrző fesztivál Bencze István Salacz lászló Eurázsiai Összefogásért Alapítvány kunszentmiklós

Látványos lovas-gyalogos haditorna bemutatók

Az Eurázsiai Összefogásért Alapítvány háromnapos hagyományőrző fesztivált rendez a Magyar Állam évszázadai címmel július 29. és 31. között Kunszentmiklóson. A fesztivál keretében a magyar történelem egy-egy meghatározó eseményét idézik meg lovas-gyalogos haditorna-bemutatók, izgalmas előadások, kulturális események és kézművesek segítségével. A program célja, hogy a látványos bemutatók, előadások átélhetővé tegyék a látogatók, családok számára a magyar állam évszázadainak egy-egy jelentősebb eseményét. A rendezvény társszervezője a Magyarságkutató Intézet. A rendezvény fővédnöke Salacz László országgyűlési képviselő.

2022. 07. 28. 7:21

Szombaton Kovács Attilától hallhatunk érdekességeket a kunok történetéről. Bődi Szabolcs előadásában Kun László királyunkról és Kun Miklósról tart előadást, melyben ismerteti a tragikus királygyilkosság történetéről Kunszentmiklós környékén gyűjtött mondákat, legendákat. Délután Nyers Csaba hagyományőrző, mesterszakács eleink gabonaételeit, azok gyógyító hatását ismerteti. Az előadás során különböző finom tönköly- és hajdinaalapú ételek, szendvicskrémek kóstolására is lehetőség nyílik.

– A muhi csata emlékét a kun hagyományőrző Iloncsuk Szabadcsapat, valamint a Milites Christi keresztes lovagok haditorna-bemutatója idézi meg. A Bakonyi Poroszkálók felelevenítik azt az embert próbáló másfél évszázadot, amikor az egykori Európa nagyhatalmaként létező, jólétet és biztonságot biztosító Magyar Királyság három részre szakadt, állandó harcok folytak, területén emberekkel is kereskedő rabló- és martalócbandák portyáztak. A végvári vitézek korában az agarászat már nem főúri sport volt, hanem a mindennapi betevő falat biztosításának egyik eszköze. Többek között erről is beszél Tóth Zoltán, az Országos Agarász Egyesület elnöke szombat délután és vasárnap délelőtt, bemutatva a vitézek hű társát, a magyar agarat. Az agarász bemutatót követően lehetőség nyílik az agarakkal való személyes megismerkedésre, simogatásra, a fajtáról való kötetlen beszélgetésre – emelte ki Bencze István.

A szombati nap programjába illeszkedik az Őrizz meg minden csepp vizet a Kárpát-medencében elnevezésű program, melyben felhívják a figyelmet a Kárpát-medence vízkészletének tragikusan gyors fogyására, és ismertetik azokat a módszereket, amelyekkel magánszemélyek, családok hozzájárulhat a folyamat lassításához. Este megemlékeznek Kátay Zoltánról, a nemrégiben elhunyt Kossuth-díjas énekmondóról. A koncertet Buda Ádám, Tinódi-díjas énekmondó tartja.

Vasárnap délelőtt folytatódik a török hódoltság korának bemutatása. Kanász Viktor Dobó és Zrínyi elfeledett kortársáról, Thury György kapitányról és az oszmán veszedelemről tart előadást. Ezt követi a Bakonyi Poroszkálók Vitézek a végeken című haditorna-bemutatója, majd az agarász bemutató. Vizi László Tamás a Végvárak és végvári harcok a Dunántúlon címmel tart előadást, az 1848/49-es szabadságharc korát Babucs Zoltán eleveníti meg. A rendezvényt a kecskeméti huszárok bemutatója zárja.

– Mivel napjaink eseményei egyre több, nehezen feldolgozható negatív hatást gyakorolnak az egyének és a családok életére, a rendezvény mindhárom napján a népi gyógyászat sátorban gyógyító beszélgetések várják a látogatókat. Pénteken Szemző Gáborral a test és a lélek öngyógyításának lehetőségeiről, szombaton Bődi Szabolccsal veszteségeink kezeléséről, a gyász feldolgozásának népi hagyományairól, vasárnap Halász Annával egy pohár finom gyógytea mellett a betegségek lelki okairól és a kezelés lehetőségeiről lehet beszélgetni – mondta Bencze István.

Mindhárom napon működik a Szentmihályi Szabó Péter regényolvasó sátor, ahol az avar kortól induló, történelmünk nagy részét felölelő regény ciklus egy-egy regényének ismertetésére és egész napos olvasgatásra lesz lehetőség. Rovás sátor, kézművesvásár, köböre játék színesíti a háromnapos fesztivál programját, valamint fröccsterasz várja a látogatókat.

– Meggyőződésem, hogy a Kárpát-medence és az Altaj hegység között húzódó övezetben őseink jelen voltak, keleti testvérink pedig jelen vannak. Az évszázadok alatt a kiáradás-visszahúzódás ütemét döntően a hadi cselekmények határozták meg. Erre legjobb példa a hunok meghatározó jelenléte a Kárpát-medencében a IV–V. században, majd Attila királyunk halála után Csaba királyfi vezetésével a visszahúzódás Scythiába. Csaba fia, Edemen azután a hunokkal és az édesanyja nemzetségéből való horezmi harcosokkal visszatért a Kárpát-medencébe – ahogy azt Kézai Simon mester a Magyarok Krónikájában megörökítette. Ezt a pulzáló, élő mozgást kívántam életre kelteni lovas expedícióimmal, melynek során bejártam a Kaukázust, Kazahsztánt és eljutottam egészen Mongóliáig. A lovas hagyományőrzésben a kezdetektől máig együtt dolgozom Magyar Gáborral és fiaival, Magyar Zsomborral és Magyar Koppánnyal. Nagy örömömre a lovas hagyományőrzésbe bekapcsolódott a Magyarságkutató Intézet Igazgatója, Horváth-Lugossy Gábor, aki Mongóliában már lóháton keresett fel történelmi zarándokhelyeket. A hagyományőrzés minden formájának, a lovas, a kézműves, katonai hagyományőrzésnek komoly hátteret biztosít a Magyarságkutató Intézetben folyó tudományos munka, amelynek fontos szerepe van abban, hogy a fiatalság átvegye a stafétabotot a hagyományőrzők idősebb generációjától – tette hozzá Bencze István, az Eurázsiai Összefogásért Alapítvány elnöke, a fesztivál szervezője, aki maga is lovas hagyományőrző.

Borítókép: Bencze István (Fotó: Bencze István)