A teátrum kilencezer négyzetméteres terében három multifunkcionális, akadálymentesített színházi tér található: a 350 fős Latinovits Zoltán terem, a 150 fős Kóti Árpád terem, valamint egy, a színházi produkciók befogadására is alkalmas étterem.
Az augusztus 23-i nyitóesten Papp László, a város polgármestere elmondta, hogy a Csokonai Fórum ugyan fiatal, ám hosszú története van, hiszen az épület megvásárlásáról Kósa Lajos akkori polgármester javaslatára döntött az általa vezetett közgyűlés, a befejezésről pedig már a jelenlegi városvezetés gondoskodott.
Kiemelte azt is, hogy a megvalósuláshoz az elmúlt években széles körű összefogásra volt szükség, a városi szándék mellett elengedhetetlen volt a megyei közgyűlés, az országgyűlési képviselők és a kormány, valamint a Bihar Megyei Tanács támogatása.
A polgármester szerint mindennek köszönhetően az ország legmodernebb színházával gazdagodott a régió, amely a tervek szerint valódi regionális színházzá válik majd.
Terveik szerint a komplexum tovább gazdagítja a határon átnyúló, már eddig is erős kulturális kapcsolatokat, s lehetőséget biztosít az anyaországi mellett a határon túli magyar és más nemzetiségű társulatok bemutatkozására, valamint a modern, kortárs színjátszás értékeinek felvonultatására.
Magyarország köztársasági elnöke, Novák Katalin az átadón kiemelte, hogy szerencsések vagyunk, hiszen egy olyan országban élhetünk, ahol jut figyelem, erőforrás a kultúrára és megvan a szándék, hogy ne csak fenntartsuk, de gyarapítsuk is azt, ami a miénk.
A köztársasági elnök Cicerót idézve azt mondta: fegyverek közt hallgatnak a múzsák és ez a mondat leginkább figyelmeztetés, intés, hogy ha hagyjuk, ha nem figyelünk, akkor elhallgatnak a múzsák. Pedig a nehezebb időkben még inkább szükség van rájuk, hiszen a kultúra képes enyhíteni a fájdalmat, oldani a félelmet, segíteni a megbékélést. Megérteti, hogy mit kell, mit érdemes tanulnunk, tovább vinnünk a nehéz pillanatokból, emlékeztet arra, hogy nem pusztán túlélni, élni kell.
Novák Katalin hozzátette: ha Cicero mondását tényként kezelnénk, akkor a magyaroknak a XX. században alig vagy talán egyáltalán nem szóltak volna a múzsák, de a múlt századi sorsunkkal szembenézve is mindig volt erőnk és szívünk helyet adni a kultúrának.
Tragikus háborús veszteségek között, ideológiák cenzúrája mellett is belekapaszkodhattunk a múzsákba, akik nem hallgattak el
– hangsúlyozta, hozzáfűzve: még az is előfordult, hogy épp a tiltások, a tűrések és a támogatások nyomasztó útvesztőjében találták meg a művészeink a jó megoldást a tapasztalatszerzésre. A köztársasági elnök kitért egy korábbi gyakorlatra, miszerint az egyetem után a színművészeknek kötelező volt vidékre szerződni egy időre. Mint mondta, Szeged is annak köszönheti Király Levente Kossuth-díjas színművészt, aki a nagybátyja, hogy kötelező volt Budapestről vidékre mennie játszani. – A vidéki színjátszásra a kelleténél kevesebb figyelem irányul – fogalmazott Novák Katalin, s hozzátette, ezért is örül annak, hogy negyvennégy év elteltével egy új vidéki színházat avathatnak.
A Csokonai Fórumot a megnyitón Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi főegyházmegye érsek-metropolitája, Palánki Ferenc debreceni–nyíregyházi megyéspüspök és Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke áldotta meg.
A társulat szeptemberben négy premierrel várja a közönséget. Elsőként a Ráczkevei Anna által színpadra állított Für Elise-re várják a nagyérdeműt szeptember 1-jén.
