A Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválját Szabadkán, Zentán, Topolyán, Magyarkanizsán, Zomborban és Újvidéken szervezik meg.
A rendezvény ideje alatt látható lesz Miskolci Rolland Szalonspicc című animációs filmje, amely színeivel, hangjaival, képeivel a nézőt is bódult hangulatba keríti. A 17. Göcsej Filmszemlén is díjazott alkotáshoz Koltai Róbert adta a hangját.
Bemutatják Herczeg Zsolt Antika című dokumentumfilmjét, amely egy nevelőszülőknél élő vajdasági fiatal életébe enged betekintést.
Lavro Ferenc Arcélek – Vajdasági Triptichon című dokumentumfilmjében földművesek, akadémikusok, lelki vezetők mesélnek arról, hogy kik a vajdasági magyarok és mit jelent a szülőföld megtartó ereje. Vajdasági témákkal foglalkozik Fejős Csilla három dokumentumfilmje is. A Szerémi borvidék című alkotásból kiderül, hogy kelták, rómaiak, hunok, avarok, majd magyarok termelték a szőlőt és szűrték a bort a Tarcal-hegyen, és hogy Mátyás király visegrádi palotájának a szökőkútjából is szerémi bor folyt. Az Aracsi pusztatemplom című film a monumentális romtemplomot, a Vajdasági egyik legrégebbi magyar épített örökségét mutatja be, és arról is beszámol, hogy ez az emlékhely a magyarság ezeréves délvidéki jelenlétét bizonyítja. Az egyik legjelentősebb középkori vajdasági várromot pedig a Bácsi királyi és érseki lovagvár című filmből ismerheti meg a közönség.
Nem rugaszkodik el a szülőföldtől Csubrilo Zoltán sem, amikor a Nagyon köll már az eső című filmjében a magyarlakta bánsági falu, Rábé történetét és életét mutatja be. A dokumentumfilm helyzetképet rajzol egy viszonylagos elszigeteltségben, ősi hagyományokat megőrző, tragikusan fogyatkozó szerbiai magyar faluról.
Iván Attila Ha jön a fa, akkor menni köll című alkotása pedig egy kihalófélben lévő szakmát, az uszadékfagyűjtést mutatja be, amely a Tisza mellett élő embereknek nyújt megélhetést.
A szórványban élő magyarságról szól S. Gordán Klára filmje. A Magyarok a Miljacka partján – Irma asszony története a boszniai magyar diaszpóráról szól, és bemutatja, hogyan alakult ki, milyen megpróbáltatásokon ment keresztül és milyen helyzetben van ez a közösség.
Október 13. a vajdasági magyar mozgókép napja annak emlékére, hogy Lifka Sándor 1910-ben ezen a napon nyitotta meg Szabadkán az első filmszínházat.
A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács 2005-ben hozott határozatot a helyi magyarság jeles napjairól, ezek között kapott helyet a mozgókép napja.
Borítókép: Lifka Sándor szobra Szabadkán (Forrás: Pannon RTV)
