– Európa vezető intézményének lenni tudományos háttér nélkül nem lehetséges. A múltat tisztelni anélkül, hogy feltárnánk és egyszermind őriznénk azt, egyszerűen nem járható út. Tudományos bázist létrehozni az egyik alapfeladatunk volt. Hét évvel ezelőtt eldöntetett és megvalósíttatott. Meghoztuk a döntést, hogy lesz múzeumunk és lesz könyvtárunk, s amikor egy héttel ezelőtt bejelentették, hogy megérkezik az ezredik szakkönyv, a tudomány világnapját alkalmasnak tartottam arra, hogy megünnepeljük ezt a nagyszerű eseményt – mondta lapunknak Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ (NCK) főigazgatója.
– Ez egy olyan ünnep, amely mutatja azt is, hogy valóban Európa vezető cirkuszművészeti intézményévé válunk
– tette hozzá.
Október 24-én, az iskolai könyvtárak napján érkezett meg a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívumba az ezredik kötet, méghozzá Franciaországból. Baron de Vaux Lovasok és műlovarlók, francia nyelvű, kétszáznyolcvan portréval és illusztrációval díszített cirkusztörténeti könyvritkaságát 1893-ban adták ki Párizsban.
– Ez a kiadvány jelenleg az egyik legértékesebb a harminc XIX. századi könyvritkaságaink között
– hangsúlyozta Joó Emese főmuzeológus.
– Az európai cirkusz történetét meséli el 1680-től 1891. Szerepel benne Madame Ilona de Széles műlovarnő, aki mintegy 130 évvel elődje Ádám Angelinának, akit itt a porondon láthattak. Szerepel a kötetben – mivel ekkor már kétéves volt a Fővárosi Nagycirkusz elődje – a Eduard Wulff holland cirkuszigazgató is, aki a Münchenből hozta az állatkert területére ennek az épületnek az elődjét – ismertette Joó Emese a kötet magyar vonatkozásait.
A könyvtár létrehozásában partnerintézmény volt az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet. Kiszl Péter tanszékvezető egyetemi docens az ünnepségen kiemelte, hogy a könyvtár és a cirkusz látszólag távol eső intézmények, azonban mégis számos kapcsolódási pontot lehet köztük találni, többek között a funkciórendszerükben.
Mint mondta, mindkét intézmény szerepe nagyon kibővült az elmúlt időszakban:
– A könyvtár ma már nemcsak a könyvek tára, hanem egy sokkal szélesebb funkciót betöltő kulturális intézmény. Nemcsak a dokumentum- és információszolgáltatás és ennek megőrzése áll a középpontjában, hanem közösségi tér, képzési helyszín, s bizony-bizony a szociális funkció és az esélyegyenlőség betöltésének a helyszíne is. A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ könyvtára pedig mindezt a funkciót fel kívánja vállalni és be is kívánja tölteni szakkönyvtárként.
Az intézet részéről, a szakmai együttműködés folytatásának szándékául Kiszl Péter az Útmutató könyvtáralapításról – Esettanulmány a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ könyvtáráról című kötetet adta át Fekete Péter főigazgatónak. Hozzátette, hogy ez egy olyan tankönyv, mely az informatikus könyvtáros hallgatókat vezeti be a könyvtáralapítás minden lépésébe.
Az eseményen még részt vett Vincze Máté Gábor, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, aki szívből gratulált az elkezdett szakmai munkához, s további sikereket kívánt. Felszólalt többek között Ritoók Pál építésztörténész, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ Múzeumi Osztály vezetője is, aki az NCK első tudományos igényű szakkönyvét mutatta be a közönségnek, melynek tárgya az európai cirkuszépítészet.
Az ünnepélyes állományba helyezés mozzanatát, mely esemény egyben az NCK első könyvünnepének megszervezésére is lehetőséget adott, artista produkciók színesítették. Ezt követően a Fővárosi Nagycirkusz belső homlokzatára került emléktáblát avatta fel Joó Emese és Fekete Péter.
A szakkönyvtárban az egyre bővülő történeti, képző- és előadóművészeti, technológiai, pedagógiai és ismeretterjesztő forrásokhoz egyaránt hozzáférhetnek a cirkuszi szakemberek, kutatók és érdeklődők.
Borítókép: artista mutatvány (Fotó: Mirkó István)
