Lujza 2024. március 2.
logo
Kiállítás látható IV. Károly király halálának 100. évfordulója alkalmából

Száműzött uralkodók

Petrovics Gabriella
2023.01.28. 07:11 2023.01.30. 11:42
Száműzött uralkodók

Korabeli dokumentumok, újságcikkek és fotográfiák mutatják be, hogyan élt száműzetésben Madeira szigetén Bourbon-Pármai Zita királyné és IV. Károly király, valamint gyermekeik. A gödöllői királyi kastélyban megtekinthető Száműzetés Madeirán című emlékkiállítás azonban sokkal több ennél: érdekes történelmi tabló.

Kronológia eleveníti fel Bourbon-Pármai Zita királyné és IV. Károly király életének fontosabb állomásait a tárlat elején, míg fentebb leírások részletezik Madeira szigetén töltött hónapjaikat, ugyanis száz évvel a volt uralkodó és családja száműzetése után számos róluk szóló dokumentum került elő a madeirai levéltár és könyvtár anyagában végzett kutatómunka során.

A tárlat kurátorai, Fábry Eszter és Vitos-Merza Beáta a madeirai levéltár és könyvtár, valamint a Habsburg Ottó Alapítvány gyűjteményéből válogattak, emellett felvázolták a történelmi hátteret is. Így képet kapunk arról, hogy az első világháború végét követően kikiáltották a Német-ausztriai Köztársaságot, illetve a Magyar Népköztársaságot.

Károly lemondott a hatalom gyakorlásáról, és svájci száműzetésbe kényszerült. Az is kiderül, hogy Károly a monarchisták támogatásával két alkalommal próbált meg visszatérni a magyar trónra, ám a kísérletek kudarcot vallottak. Az uralkodópár előtt száműzetésük végső helyszíne egy ideig ismeretlen volt, csak utazásuk során tájékoztatták őket arról, hogy az úti cél Madeira. A trónfosztott IV. Károly és Bourbon-Pármai Zita 1921. november 19-én érkezett meg Madeira szigetére, ahol száműzetésük néhány hónapját töltötték a később hozzájuk csatlakozó gyermekeikkel együtt. Megérkezésükről fotográfiák maradtak fenn, s egy korabeli újságcikk is beszámolt. A házaspárt és kíséretét a Hotel Reid’s-hez tartozó Vila Vitóriában szállásolták el. Károly és Zita szerények és tartózkodóak voltak. Mélyen hívő katolikusként rendszeresen jártak templomba. Bár szabad mozgást biztosítottak számukra, az uralkodópár és kísérete a helyi hatóság megfigyelése alatt állt, majd pénzügyi nehézségek miatt költözködniük kellett. A

Funchal megyei kormányzói hivatal iratai közül számos dokumentum található a madeirai levéltár gyűjteményében, amelyekben nyomon követhető az egykori uralkodópár viszontagságos kapcsolata a helyi hatóságokkal. 

Az iratok betekintést engednek a megfigyelésükre, a mozgásszabadságukra, személyes kapcsolataikra, a hozzájuk érkező személyekre vonatkozó bizalmas információfolyamba. A kurátorok alapos munkát végeztek, hiszen azok az újságok is megjelennek a tárlaton, amelyek a királyi pár száműzetéséről cikkeztek. De arra is fény derül, hogy gróf Hunyady József és Zsámboky Pál milyen szerepet töltött be az uralkodópár életében.

A korabeli sajtó és fotográfiák által értesülünk Károly betegségéről, haláláról és temetéséről. Az uralkodó halálának hírére Funchal gyászba borult, s az élet egy csapásra megváltozott: a bálok és a koncertek elmaradtak, a zászlókat félárbócra eresztették, megkondultak a harangok. Valamennyi templomban gyászmiséket celebráltak, a család lakhelyére pedig valóságos virágáradat érkezett. 1922. április 5-én mintegy harmincezer ember jelent meg Montén, az uralkodó gyászszertartásán, és számos neves személyiség is részt vett a temetésen, köztük a portugál és az olasz kormány, valamint a spanyol király képviselői. Az eseményről fényképek, újságcikkek maradtak fenn. A Pesti Naplóba vagy Az Újság című lapba pedig bele is lapozhatunk a tárlaton. Mindkét újság címlapján Károly halála volt a vezető hír. 

A kiállítás a család Made­iráról való távozásával, valamint Károly boldoggá avatásával is foglalkozik.

Az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó uralkodója 1922. április 1-jén hunyt el. Ez sorsdöntő fordulatot jelentett az egész család, de legfőképpen az alig tízéves trónörökös, Habsburg Ottó életében. A tárlaton egy külön vitrinben megtekinthetjük azt az 1922. április 3-i naplórészletet, amelyben ez a bejegyzés áll: „Ma reggel kihirdetésre került az is, hogy a koronaherceget mostantól fogva Felségnek kell szólítani. Őfelsége, a császárné magához hívta a szegény gyereket, és közölte az ifjú Császárral, hogy micsoda ő most, és milyen méltóságot tölt be.”
Ottó kultusza nemcsak az arisztokrácia, hanem a polgárság körében is megjelent, különböző egyletek és csoportosulások jöttek létre. Számtalan plakett, érme, kitűző és más tárgy hordozta a fiatal trónörökös arcképét vagy a II. Ottó szimbólumot, s minderről meggyőződhetünk az április 1-jéig látogatható kiállításon.

Borítókép: Pillanatkép a kiállításról (Fotó: A szerző felvétele)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.