Színek, árnyékok, szentek

A krétai–spanyol festő, El Greco több mint ötven alkotását vonultatja fel a Szépművészeti Mú­zeum új, mától látogatható nagyszabású kiállítása, amely kronologikusan-tematikusan, hét szekcióban mutatja be életművét. A többnyire vallási témájú festményeken felfedezhetjük a mester vibráló színeit, megnyújtott alakjait, valamint a fény-árnyék hatások sajátos kezelését.

2022. 10. 28. 7:17
null
Szépművészeti Múzeum El Greco kiállítás Fotó: Teknős Miklós
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az európai képzőművészet egyik legeredetibb alkotójaként számon tartott El Greco (eredeti nevén Domenikosz Theotokopulosz) kiemelkedő alkotásai, köztük a Szent Sebestyén a palenciai katedrálisból, a Krisztus megkeresztelése a madridi Pradóból, a Szent Lajos francia király egy apróddal a párizsi Louvre-ból, A kufárok kiűzése a templomból a londoni National Galleryből, az Idősebb Szent Jakab mint zarándok a toledói érsekséghez tartozó San Nicolás de Bari-templomból, vagy szintén Toledóból, a Santo Domingo el Antiguo-kolostorból kölcsönzött, Krisztus feltámadása című oltárkép érkezett a Szépművészeti Múzeumba.

Fotó: Teknős Miklós


Csák János kulturális és innovációs miniszter a kiállítás megnyitóján felidézte, hogy a mediterrán világ kulturális arculatának kialakításában a hellének igen nagy szerepet vállaltak.

 

El Greco „egy időtlen hellén géniusz”, akinek némely képéről szinte lehetetlen megmondani, hogy nem a XX. században született

 

– méltatta a festőt.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója pedig arról beszélt a tárlat sajtóbejárásán, hogy El Greco életművét 1614-es halála után szinte elfelejtették, és csupán a XIX–XX. század fordulóján fedezték fel újra. Ebben volt némi szerepe Nemes Marcell magyar műgyűjtőnek is, akinek kollekció­ja egykor tizenkét El Greco-képet is tartalmazott. 

Baán László felhívta a figyelmet arra, hogy a Szépművészeti rendelkezik Spanyolországon kívül Európában a legtöbb El Greco-festménnyel, ám a krétai–spanyol mester életművét eddig még nem mutatta be Magyarországon nagyszabású tárlat.

A Krétán született mester a bizánci festészeti hagyományoktól indult, Itáliában a velencei, majd a római iskola hatásait elsajátítva, végül a spanyolországi Toledóban telepedett le, s itt teljesedett ki életműve. Erre a hosszú vándorlásra utal a kiállítás nyitó műve, az Idősebb Szent Jakab mint zarándok című festmény, amelyen a bizánci ikonok világát idéző, aranyszínű fülkéből lép elő Spanyolország védőszentje.

Fotó: Teknős Miklós

Leticia Ruiz Gómez kurátor hét, tematikus és kronologikus szekcióban mutatja be az életművet, valamint olyan, El Grecót megihlető mesterek alkotásait, mint Tintoretto vagy Veronese.

Végigkövethetjük, hogy a Krétáról Itáliába érkezett, bizánci hagyományokon nevelkedett, fiatal alkotó hogyan sajátította el a vászonalapú olajfestés mellett a nyugati művészet más alapvető aspektusait: a színkezelést, a jelenetfelépítést vagy a táj és a tér koncepciójának beható vizsgálatát, míg végül egyes kései alkotásain a tér és az alakok szinte formai játékokká olvadtak össze.

El Greco számos megbízást kapott az egyháztól. Bibliai tárgyú képein az alakok megnyújtásával a szenteket fenségességgel ruházta fel. 

A megnyújtott alakok 1600 körül tűntek fel egyre gyakrabban az alkotásain, például a Krisztus megkeresztelése vagy a Szeplőtelen fogantatás című festményén, utóbbit tekintve a perspektíva szabályaitól független, forgószélszerű kompozíció közepén áll Mária valószerűtlenül megnyúlt alakja.

A festő sokszor átdolgozta festményeit, soha nem érezte őket befejezettnek. Műveiről kisebb méretű másolatokat készített, amelyeket reménybeli megrendelőinek úgy mutatott, mint egy katalógust, amelyből választani lehet. Ezért egy-egy téma többször visszaköszön nála. Ezt láthatjuk például a Krisztus élete szekcióban, ahol a Krisztus a kereszttel című festménynek kisebb és nagyobb változatát is megfestette. 

Az Isteni és világi képmások szekcióban pedig arról bizonyosodhatunk meg, hogy El Greco kiváló portréfestő volt.

Érdekes, hogy El Greco Assisi Szent Ferencet festette meg a szentek közül a leggyakrabban. Több festményén a halálon elmélkedő Szent Ferencet és Leó testvért ábrázolta. A kiállítás pedig külön termet szentel a Szent Ferenc-ábrázolásoknak, melyeken keresztül nyomon követhetjük stílusának fejlődését. Leticia Ruiz Gómez felhívta a figyelmet a Szent Ferenc elragadtatása című festményre, amelyet nemrég azonosítottak Siedlcében a krétai–spanyol festő műveként és azóta először hagyta el Lengyelországot. El Greco minden felesleges elemet elhagyott a képről, hogy a néző figyelmét a szent vezeklésére összpontosítsa.

De itt kapott helyet a Szent Pál apostol című festmény is, ami azért különleges, mert egyrészt ez volt El Greco első, Szent Pált ábrázoló alkotása, másrészt több kutató is felvetette, hogy a festő saját önarcképét festette meg.

Rövid madridi tartózkodás után 1576 végén már Toledóban volt, ahol két megbízás is várta: egy kép készítése a katedrális sekrestyéje számára (Krisztust megfosztják ruháitól) és a Santo Domingo el Antiguo-templom oltárának megépítése és festése. Ugyanis El Greco nemcsak mint festő volt ismert kortársai között, hanem mint oltárépítő és szobrász is. Ez az oltár élete e korszakának legjelentősebb munkája, amelyen először jelenik meg a hihetetlen színekben tobzódó színkultúrája.

Fotó: Teknős Miklós


El Greco életművéből csupán négy rajz maradt fenn, ezekből kettő, a Keresztelő Szent János és a Szent János evangélista című alkotásokat megcsodálhatjuk a tárlaton, ezáltal bepillanthatunk a mester munkamódszerébe. 

Emellett most először tekinthetjük meg El Greco Gonzaga Szent Alajos-portréját, az egykor Nemes Marcell kollekciójába tartozó festmény a Mol – Új Európa Alapítvány vásárlásának köszönhetően nemrég került a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe.

A festő 1600 körül készült művei már utolsó korszakának jellegzetességeit mutatják: kompozíciói egyszerűbbé váltak, a festő teljes figyelmét a képek kifejezőerejére összpontosította. Az alapra felvitt színek könnyedebbé, az ecsetvonások pedig feszesebbé, határozottabbá váltak. 

A zavarba ejtő Laokoón című kompozíció is ennek az időszaknak a stílusjegyeit hordozza a szinte anyagtalanná vált aktokkal és az elmosódó kontúrokkal. 

Az ókori történet helyszíne ezúttal Toledo, a háttérben megjelenő város erőteljesen megvilágított, geometrikus formaegyüttessé alakult. De ugyanitt láthatjuk többek között a Szent Péter apostol és a Keresztelő Szent János című festményeket is.

Fotó: Teknős Miklós

Az El Greco életművét átfogóan bemutató tárlat 2023. február 19-ig látogatható a földszinti kiállítótérben.

Borítókép: Baán László az El Greco tárlat sajtóbejárásán (Fotó: Teknős Miklós)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.