Napraforgókkal borított vásznak

Napraforgók vonzásában – Van Gogh remekműveinek titkai címmel vetítik a mozik az Exhibition on Screen sorozat legújabb részét, amely izgalmas, friss információ­kat oszt meg a nézőkkel Vincent van Gogh életéről és alkotásairól egyaránt. A David Bickerstaff által rendezett dokumentumfilmben a látványos, arles-i festménysorozat hátterét, történetét, hasonlóságait és különbségeit ismerhetjük meg.

Forrás: Pannonia Entertainment

Fájdalmasan rövid és tragikus életpálya jutott neki. Ám életének harminchét esztendeje alatt a posztimpresszio­nizmus egyik legnagyobb hatású művészévé vált. Vincent van Gogh már kilencévesen rajzolt, később pedig megfestette többek között a híres arles-i Napraforgók sorozatot, amelynek darabjai egyrészt legismertebb munkái közé tartoznak, másrészt a művészettörténet legreprezentatívabb képei között tartjuk számon őket.
 

De miért éppen ezen egzotikus, hosszú szárú, aranyló fejű növényeket választotta Van Gogh? Mikor érkezett a virág Európába? Milyen üzenetet hordoznak e sorozat képei? Miben térnek el egymástól? Mi a titkuk ezeknek az alkotásoknak? Egyáltalán milyen körülmények között, milyen élethelyzetben festette őket a mester? A Napraforgók vonzásában – Van Gogh remekműveinek titkai című dokumentumfilm a lehető legnagyobb alapossággal járja körül egyebek mellett ezeket a kérdéseket.

Vincent van Gogh tizenegy, napraforgókat ábrázoló képet festett élete során, amelyek azonban szétszóródtak a világban. A film ezek közül öt alkotást mutat be, megosztva a nézőkkel egy-egy festmény keletkezésének legapróbb részleteit is. A film alapjául az amszterdami Van Gogh Múzeum új kérdéseket feszegető, kutatási eredményeket bemutató kiállítása szolgált, amelynek középpontjában a festőművész öt, közgyűjteményben őrzött, vázában (pontosabban csuporban) álló napraforgókat ábrázoló képe áll. És miközben elmélyedünk a napraforgók világában, a növény művészettörténetben elfoglalt helyéről is szó esik. Elsőként Claude Monet kezdett napraforgókat festeni, ám Van Goghot is megérintette ez a különös, Amerikából származó növény, amelyet Európába 1569-ben spanyol hódítók hoztak át és eleinte dísznövényként termesztettek.
A XIX. században a portrék és a virágcsendéletek voltak a kelendők. Ám Van Goghnak nem volt pénze arra, hogy modellt fizessen, ezért csendéleteket kezdett készíteni. 

A Napraforgók sorozatban különféle életszakaszban lévő növényeket festett. Így láthatunk frissen vágott, életük teljében ábrázolt napraforgókat és lefelé hajló virágú növényeket, amelyekkel a festő az élet körforgását, az elmúlást kívánta érzékeltetni. 

A filmben bejárjuk Amszterdamot, Tokiót, Philadelphiát, Londont és Münchent, hogy összevessük az öt rendkívüli képet, amelyekre akár másolatokként is tekinthetünk, mégis sokkal inkább látjuk őket önálló alkotásoknak.
 

Fotó: Pannonia Entertainment

Az egyik kutatásnak ­köszönhetően pedig megtudjuk, hogyan használta az anyagokat és a színeket, a sárga különböző árnyalatait Van Gogh. A kutatók megpróbálták kikeverni ugyanazokat a színeket, amelyekkel a festő dolgozott. De egyáltalán nem volt könnyű dolguk, hiszen ezek a festékek ma már nem beszerezhetők, így textúrában és színben próbáltak hasonlókat előállítani. Aztán arról is megbizonyosodhatunk a Napraforgók vonzásában – Van Gogh remekműveinek titkai című filmet nézve, hogy a mester némelyik festménye valójában egy tárgy, egy dombormű, hiszen olykor nagyon vastagon, több rétegben vitte fel a festéket a vászonra.
 

A filmben persze nemcsak a festményekről esik szó, hanem Van Gogh életéről is. Testvérével, Theóval életük folyamán állandóan leveleztek, amiből összesen 650 levél maradt fenn. Ezekből származik a legtöbb információ Van Gogh életéről, s ezeket a rendező ügyesen beleszerkesztette a filmbe. 

A David Bickerstaff által rendezett dokumentumfilm nagy érdeme tehát, hogy többféle módon közelít a festő életéhez, alkotásaihoz. Emellett pedig egyedülálló élményt nyújt, hiszen elhozza nekünk a világ öt nagyvárosából a festőművész öt arles-i Napraforgóját, amelyeket együtt csak itt, ebben a filmben tekinthetünk meg.

Borítókép: Tizenegyszer megfesetett napraforgók (Forrás: Pannonia Entertainment)