Nem hozta Kovács Lehel első kőszínházi rendezésének, a Leonce és Lénának parádés megoldásait az új színpadra vitt színmű, Shakespeare Macbethje, amelyet szintén a Kecskeméti Nemzeti Színház Ruszt József Stúdiószínházában mutattak be, de az biztos, hogy most is sok meglepő helyzettel szembesülhetett a néző. Mindjárt az előadás elejétől láthatunk egy liftet. Egy olyan liftet, amelybe befér az egész társulat, de persze egy ember szállítására is alkalmas. Ez leginkább döntés kérdése, hogy ki kivel akar egy liftben utazni. És mivel Shakespeare az emberi természetről értekezik szinte minden művében, most se látunk mást, csak akarnokságot és azt, hogy az isteni igazságszolgáltatás hogyan törli el a föld színéről a cselszövőket.
Macbeth gyenge, hisztérikus és önző
Orth Péter Macbethje egy gyenge férfi. Hatalommániája éppen ebből fakad, nem képes férfiként fellépni, ezért a környezete sem képes férfiként tekinteni rá. Kovács Lehel átdolgozásában azt láthatjuk, hogy fontosabb az egész udvarban a tivornya, az önmagukat és az ország sorsát romboló egocentrizmus, mint a józan gondolkodás, Macbeth se tűnik ki, mert nem példamutató a viselkedése.
A darabban többször éneklik Kollár-Klemencz László szerzeményét: „Iszom a bort, ölelem a babámat / úgysem érem keresztül a hazámat / úgysem érem keresztül a világot / elengedem most már / nem őrzöm a lángot”. A dal ahányszor elhangzik, újabb és újabb mélyrétegekkel gazdagítja az előadást, és azon túl, hogy a felszínen a harc feladásáról szól, az isteni igazságszolgáltatásba vetett hit lesz egyre hangsúlyosabb. Főleg akkor, amikor a Macbeth által közvetlenül vagy közvetetten meggyilkoltak egy üvegfalon keresztül nézik, ahogyan összeomlik, majd eljut az őrület határáig az új király.
A kecskeméti előadás főszereplője mégsem ez a gyenge és hisztérikus, önző és semmilyen valódi értékrendszerrel nem bíró Macbeth, hanem a felesége, Lady Macbeth. Märcz Fruzsina jó választás volt a szerepre, nemcsak azért, mert az ország egyik legsokoldalúbb színésznője, hanem azért is, mert az ő kőkeményre merevített tekintetének játékában a néző elhiszi, hogy van olyan nő, aki a pénzért és hatalomért képes a pokolba kergetni a párját. Ha nem megy szép szóval, akkor beveti persze az ősi trükköt, férjének férfiasságát kérdőjelezi meg, ha nem öli meg a királyt. A darab érdemei közé tartozik, hogy nagy hangsúlyt helyez az összeomlásra. Az előadás során véres fejjel megjelenő halottak egyre jobban az őrületbe kergetik Macbethet, és a néző, ha akarja, ha nem, egyszerűen képtelen lesz elvonatkoztatni korunk értelmetlen háborújától és öldökléseitől.
