Végre magyarul is olvasható

Suzuki Tadashi módszerét számos országban és egyetemen tanítják, hazánkban eddig mégis viszonylag keveset lehetett róla hallani. Ezt orvosolandó a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Nemzeti Színház közös gondozásában adják ki a szerző magyarra fordított művét A testben élő kultúra címmel. A bemutatón részt vett Jámbor József fordító, Szász Zsolt szerkesztő, valamint Antal Zsolt, a kiadó képviselője.

2023. 04. 24. 14:00
könyv
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Suzuki Tadashi könyvét közvetlenül A trójai nők című rendezése és az azt követő közönségtalálkozó után mutatták be. A nemzetközi színházi olimpia alapítóját nem csupán a világ egyik legjelentősebb színházi rendezőjeként tartják számon, hanem korszakalkotó gondolkodóként is. Culture is the Body – A testben élő kultúra címmel végre magyarul is megjelenő kötetében színházelméleti írásokban keres választ századunk nagy kérdéseire. A bemutatón felszólaltak azok, akik a szöveg nyomán élő kapcsolatba kerülhettek Suzuki Tadashival és filozófiájával, s megosztották, miért tartják jelentőségteljesnek a magyar kiadás.

 

– Pontosan azért fontos ez a könyv, mert néhány cikktől eltekintve magyarul egyáltalán nem jelentek meg eddig Suzuki Tadashi írásai, s ilyen módon az alkotó, mondhatni, nem volt jelen a magyar színházi univerzumban. Ez számomra egyrészt nagyon meglepő volt. S jogos lehet a kérdés, hogy miért éppen most születik magyar fordítás. Hiszen ha ez harminc évvel ezelőtt történt volna meg, az sem lett volna túl korán

– emelte ki a kötet fordítója, Jámbor József. – Suzuki munkásságának nagyon sok rétege van. Nemcsak fantasztikus rendező, hanem hasonlóan kiváló beszélgetőpartner is. Ezenkívül pedig nem csak rendező – én filozófusnak tekintem. Egy szimpóziumon, miután átvette a Thália-díjat, arról számoltak be kollégái, hogy mindezeken túl morális iránytű, s a társulat összetartását is páratlanul strukturálja. Gondolatainak egyfajta spirituális rétege is van – fejette ki gondolatait a fordító.

– Felmerül a kérdés, hogy miért adjuk ki ezeket a könyveket. Egy héttel ezelőtt Theodórosz Terzopulosz művét mutattuk itt be, most pedig Suzuki mester könyvén a sor. Egy hónap múlva pedig Eugenio Barba és Nicola Savarese írásának fordítása fog következni. Ezek a művészek nem egyszerűen a színházelméleti és a gyakorlati szakma krémjét jelentik. Velük találkozni is rendkívül felemelő, munkájukat olvasni és gondozni pedig még inkább az. Az időpont is különleges, hogy a három mű kiadása létrejöhetett a 10. színházi olimpia idején, s az időszerűséget mi sem mutatja jobban annál, hogy a magyar közönségnek talán nem lesz még egy ilyen nagyszerű alkalma arra, hogy ezekkel a szakemberekkel személyesen is találkozhasson. A könyvnyomtatás hagyománya a művész testét, szellemiségét önti kézzelfogható formába. A magyar színházi szakma és oktatás számára ezek a művek hiánypótlóak: eddig nem készült magyar fordítás. Másrészt pedig a színházszeretők, a színház iránt érdeklődők is képet kaphatnak e könyvek által az itt és most megismert művészek filozófiájáról, módszereiről. Ehhez méltóan igyekeztük ezeket a könyveket olyan igényességgel kiadni, amely méltó a szerzők munkájához – osztotta meg gondolatait a könyvet kiadó Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese, a Németh Antal Drámaelméleti Intézet intézetvezetője, Antal Zsolt.

 

Programok, rekordok, riportok a Kultúrnemzet színházi olimpiai gyűjtőoldalán! Kattintson IDE

Borítókép: Suzuki Tadashi A testben élő kultúra című könyve (Forrás: Színház.org)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.