A Nemzeti Örökség Intézete által négy évvel ezelőtt alapított elismeréssel járó herendi porcelánserleget az emlékhelyek napján, a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben az intézet főigazgatója, Móczár Gábor nyújtotta át a szigetvári Zrínyi-vár jelenkori kapitányának, Salamon Ferencnek és a Szigetvári Várbaráti Kör elnökének, Varga Zoltánnak. Az 1959-ben alapított és folyamatosan sok száz fős tagságú várbaráti körnek ugyanis kulcsszerepe volt abban, hogy az állami kézben lévő vár érdemessé vált e címre. A hazafiakból és lokálpatriótákból álló kör már a szocializmus idején dacolt a hivatalosan elvárt internacionalista emlékezetpolitikával és ápolta a hazájáért önkéntesen, emelt fővel mártírhalált halt hadvezér, Zrínyi Miklós kultuszát és minden elképzelhető csatornán, illetve formában terjesztette és terjeszti ma is az ide vonatkozó történelmi ismereteket minden korosztálynak.
Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke az emlékezetpolitikának azt a pozitív sajátosságát hangsúlyozta, hogy a helyi és nemzeti emlékezet egyaránt alkalmat teremt a nemzeti egység megélésére, amikor közösen hajtunk fejet nemzeti nagyjaink előtt.
Köszönőbeszédében a Zrínyi korát idéző viseletben megjelenő Salamon Ferenc várkapitány, a kör alelnöke is azt hangsúlyozta ki, hogy Szigetvár elfoglalását és a magyar védősereg pusztulását eredményező 1566-os ostromból sem a bukást és eltiportatást kell kiolvasnunk, hanem felemelt fejjel a magyar hősök végsőkig való kitartásának dicsőségére kell emlékeznünk.
Salamon Ferenc, aki maga is több történelmi regény és számtalan török korral foglalkozó cikk szerzője, mindezt érdeklődésünkre azzal egészítette ki, hogy a magyar és horvát nemzeti kánonban egyforma súllyal szereplő IV. Zrínyi Miklós (Nikola Zrinski) fő érdeme, hogy várát védve hosszú ideig dacolt I. Nagy Szulejmán szultán saját korának legnagyobb, legkorszerűbb és legképzettebb seregével szemben és akkor sem hajtott fejet az iszlám hódító előtt, amikor már az egyetlen lehetősége a biztos hősi halált jelentő kitörés volt. Csakhogy nemzeti történelmünknek e Baranya elvesztésével járó tragikus epizódja az oszmán birodalom számára pirroszi győzelemnek bizonyult, hiszen a jelentős idő- és húszezres emberveszteségük, valamint Szulejmán halála együtt megtörte a török terjeszkedés lendületét. Zrínyi hősi áldozata megteremtette az 1568-as Drinápolyi békekötés lehetőségét, így a várháborúk korát lezárva egy évszázados patthelyzet jött létre a török végeken. E történelmi teljesítményt hangsúlyozza programjai során a várbaráti kör is.
A Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) által alapított elismerést nyolc pályázat közül nyerte el a szigetvári Zrínyi-vár, amely egyébként már a korábbi években is indult a versenyben. Móczár Gábor főigazgató kiemelte, hogy a díj odaítéléséről szóló döntésüknél főként a szervezett programok kreativitását, a családok igényeinek figyelembevételét, valamint az ifjúságnevelés hangsúlyos meglétét tartották szem előtt, ezeknek a szigetváriak kimagaslóan eleget tettek a múltban és a jelenben is.
Borítókép: Jelképes ágyúlövéssel kezdődtek az emlékhelyek napi rendezvények (Fotó: Teknős Miklós)
