Hunyadi Mátyás 560 éve, 1463. július 19-én szerezte vissza a Szent Koronát

1458. január 24-én Budán királlyá választották Hunyadi János volt kormányzó kisebb fiát, Mátyást. A cseh fogságból hazatérő ifjút 1458. február 14-én a budai Nagyboldogasszony-templomban a koronázási szertartás elemeit magán viselő ünnepély közepette trónra ültették, ez azonban nem jelentette azt, hogy teljes jogú uralkodóvá vált, hiszen a magyar szokásjog szerint csak az lehetett az ország törvényes királya, akinek fejére Székesfehérváron az esztergomi érsek helyezi fel a Szent Koronát.

Budapest, 2022. február 28. A Szent Korona és a koronázási ékszerek, a jogar és az országalma a Parlament Kupolacsarnokában 2022. február 28-án. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás Forrás: Kovács Tamás

Már 1458 februárjában kísérletet tett a korona tárgyalásos úton történő visszaszerzésére, ami rövid ideig úgy tűnt, hogy sikeres is lesz. Az időközben a német-római császári címet is megszerző III. Frigyes azonban hamarosan rájött, hogy a gyámsága alá került V. László halálával nemcsak az őt megillető osztrák tartományokra, hanem a Magyar Királyságra is kiterjesztheti a Habsburg-család Lipót-ágának örökösödési igényeit. A Mátyással szemben álló főurakban támogatókra is talált, akik 1459 februárjában Újlaki Miklós németújvári várában magyar királlyá választották Frigyest.

A rövid időre megtorpanó tárgyalások hamarosan újraindultak. A császár ellenállásában az áttörést Vitéz János 1462. évi grazi követjárása hozta meg. 

Az egyezkedések azonban tovább folytak, Frigyes egyre magasabbra emelte a koronáért fizetendő váltságdíjat, és egyre szigorúbb feltételeket fogalmazott meg, amelyekkel elsősorban a saját maga és leszármazottai örökösödését kívánta biztosítani. A koronáért fizetendő 80 ezer aranyforinthoz szükséges összeget az ország lakossága rendkívüli adóként szolgáltatta be.

A megállapodás végül 1463. július 19-én köttetett meg az úgynevezett bécsújhelyi, avagy bécsújhely–soproni békében. 

Az osztrák részről Bécsújhelyen, magyar részről Sopronban aláírt szerződést követően a korona július 24-én visszakerült Sopronba, ahol Bonfini leírása szerint Pálóci László országbíró azonosította és három napig közszemlére is bocsátották. „A koronát, amely 24 éven át a császár hatalmában volt, felszalagozva, páratlan pompával és ünnepélyességgel Sopronba viszik, mintha az égből szállt volna alá. Itt a megbízottak felhatalmazása alapján felhívást tesznek közzé és messze tájon kihirdetik, hogy akiket a visszanyert Szent Korona szeretete és tisztelete felindít, Sopronban három napon át mindenkinek módja nyílik megszemlélésére és megvizsgálására. A szomszédos városkákból és falvakból az áhítatos szeretet számlálhatatlan sokaságot vonzott oda, felismerték, és felismervén mély alázattal imádták; aztán Budára vitték, és elhelyezték a várban.”

Borítókép: A Szent Korona és a koronázási ékszerek, a jogar és az országalma a Parlament Kupolacsarnokában 2022. február 28-án (Forrás: MTI/Kovács Tamás)