Mit kapnak a turisták?

Döme Barbara – egyéb szerzői érdemei mellett – tőrölmetszett novellista, így aztán egy-egy új kötetének a megjelenését nagy várakozás előzi meg. E várakozásnak ugyancsak eleget tesz friss könyve, a Sanyi, az ismeretlen celeb című összefüggő novellafüzér, amelyiknek elbeszélője Sanyi felesége, egy minden hájjal megkent falusi asszony, aki a kissé tutyimutyi Sanyi számára folyton újabb és újabb trükköket és csodatételeket eszel ki, hogy még több vendéget csábítson a hamis napraforgókkal (ez a panzió magasabb minősítésének a jelképe) alaposan felturbózott vendégházába.

Egyfajta női Zimmer Feri ő, aki vendégeit semmire sem tartja, egyetlen célja van, hogy minél kevesebb ráfordítással minél több pénzt legomboljon róluk, és ennek érdekében mindent meg is tesz: „Miután elpakoltam, körbejártam a szobákat. Sanyi kitakarított, beágyazott, mert ezt adtam parancsba. Remélem, a tegnapi ágyneműt hagyta fenn, abban csak egy éjszakát aludt az előző csapat, s mivel eleve gyűrt anyagból van, nem látszik rajta, hogy használták. A lepedő szándékosan sötétlila és frottír, így az is simán kiszolgál két társaságot. Azért, hogy ne legyen szaga, mindig jól befújjuk levendulás légfrissítővel, azt szeretik a pestiek. A levendula most menő, ezért is lila minden ebben a házban.” (Óhatatlanul is felrémlik az Indul a bakterház vonatkozó jelenete, amikor a „banya” és Bendegúz a földre borult túrót szedegetik: „Megeszik ezt a túrót a pesti úri népek, de meg ám! Még az ujjukat is megnyalják utána…”, mondja a banya, miközben dühösen pakolja vissza a túrót a vájdlingba.) 
 

És közben: elképesztően vicces az egész. Ez az egyik legfontosabb jellemzője ezeknek a novelláknak – a humor. 

Az olvasó alig várja, hogy lássa, mit eszel ki a gátlástalan háziasszony, milyen trükkökkel veri át a hülye turistákat: „Komótosan bontogatom a dobozt, nehogy tönkretegyek valamit, sok benne a romlékony cucc, amit, ha összenyom az ember, gyorsan tönkremegy. Nem lopom én a pénzt, még csak az hiányzik, hogy ki kelljen dobni valamit. A diszkontból rendeltem, így sokkal olcsóbb minden, mint a falusi boltban. Ha a szomszédok nem látják, mit veszek, az sem derülhet ki, hogy házi helyett bolti dolgokat adok a vendégeknek. A házi tojásért, amit maguk szednek össze az ólból, sokkal többet lehet kérni, mint a boltiért. Azt meg, hogy sötétedés után én teszem ki a tyúkok alá a tojást, senki nem sejti, csak Sanyi, de ő hallgat, ha megvan a napi két pálinkája meg a söre. A kolbász, a szalonna, a hús, a sajt és a kenyér is jobb, ha házi, vagy azt hiszik, hogy az. Ha gusztusosan tálalok, senki meg nem mondja, hogy minden a diszkontból van.” 

Döme Barbara dedikál

Vagy: „Te Sanyi, lehet, hogy ez kevés lesz, mondtam az uramnak, miközben ecetes vízben lemostam a kissé már megzöldült virsliket. Tegnap ez volt féláron a kutyakajás hentesnél. Ha az ember jól előkészíti, nem érezni az ízén semmit. Az ilyen reggelit mindig a távozás napjára szoktam tartogatni a drága vendégeimnek, így reklamálni már általában nincs idő. Legalábbis eddig még senki sem panaszkodott, nem tudom, hogy lustaságból, vagy mert nem volt rá módja.” 
De nem kegyelmez a falustársaknak, például a sok esetben segítségére lévő orvosnak, Miki doktornak sem:

A mohóság is bűn, emlékeztetem, nem csoda, hogy rosszul vagy, reggel húsz üres üveget számoltam meg a tyúkól mellett, amikor kimentem, hogy a Miki dokinak készített pogácsához behozzak pár lejárt tojást meg tejfölt. Ő orvos, majd megoldja ügyesben, ha valami baja lesz a pogácsámtól.

(Egyébként a pogácsa is lejárt és bolti, de ha kicsit megmikrózzák és sok szeretettel tálalják, a vendégek szívesen fogyasztják és érzik rajta a házi ízeket.) 
 

 

A történetek jó ütemben követik egymást, szinte megszámlálni sem lehet, mennyi trükk fordul itt elő, külön terjedelmes mennyiségű szöveg foglalkozik a Coviddal, illetve a Covid ideje alatti nehézségekkel (vendégházvonalon különösen). A kieszelt trükkök és a bekövetkező események egyre bizarabbak és egyre groteszkebbek lesznek („Éppen ezért különleges hivatást választott magának, pár hete a helyi hullaházban dolgozik, ott sminkeli az elhunytakat. Elképesztő, amit egy-egy halottal művel. A múltkor Eszti néniből olyan dívát csinált, amilyen életében soha nem volt. Fényképezték is erősen a rokonok a nyitott koporsóban. Valamelyik azt mondta, jobb lett volna, ha nem a halála előtti képet tesznek ki róla a ravatalra, hanem frisset”), a vicces túlzások (vagy inkább a túlzásnál is erősebb túlzások) szinte Rabelais Pantagrueljét juttatják az ember eszébe: ott olvasni még ilyen „dimenzióátugró”, legendás túlzásokról. Remek szórakozás. 
 

Mint Király Farkas, a kötet fülszövegének szerzője írja, „minden olyan jelenség és karakter megtalálható benne, ami a 2020-as évek elejét jellemzi” – természetesen sajátságos, turistakizsigerelő és -lehúzó fénytörésben, de ott van korunk minden rikító furcsasága: elnökválasztástól ökológiai lábnyomig, terápiától piáig, vírustagadástól ufókig, férfi-teherbeeséstől spirituális rendtevésig. 

Ideális (nem csak nyári!) olvasmány, tengersok kacagás, érvényes és egységes világkép – remek időtöltés Döme Barbara új könyvét, a Sanyi, az ismeretlen celebet olvasni: a legjobb szívvel ajánljuk! 
Döme Barbara: Sanyi, az ismeretlen celeb. Orpheusz Kiadó, Budapest, 2023.  
Borítókép: Az írónő könyvei között (Forrás: Döme Barbara archívuma)