Döme Barbara: Egyfajta kordokumentummá is összeállnak ezek a mesék

A családi legendárium szerint Döme Barbara feje egyszer beszorult a kiságy rácsai közé, de annyira, hogy nem tudták másképp kiszabadítani, csak úgy, hogy szétfűrészelték az ágyat. A kislány arca akkor már lila volt, és rokonai meggyőződéssel állítják, azóta kicsit furán gondolkodik, máshogy, mint az átlag. Talán ebből az egyediségből származnak azok a rendhagyó szövegek, mint amilyenek az írónő új kötetében olvashatunk. Az ünnepi könyvhétre jelent meg a Sanyi, az ismeretlen celeb. Erről beszélgettünk az írónővel.

A kisregény fejezetei itt-ott ismerősek lehetnek a Sanyi-rajongóknak, hiszen az elbeszélésbe bekerült a korábban megjelent novellák közül is néhány, igaz, átdolgozott formában.

A beszélgetés során kiderül, hogy Döme Barbara –, aki egyébként 2020-ban az Irodalmi Jelen prózadíjában részesült, aztán megkapta Az év legsikeresebb szerzője 2020 díjat az Orpheusz Kiadótól – felolvasókörútján szembesült azzal, hogy író-olvasó találkozókon finoman szólva nem emelik a hangulatot, ha díjnyertes könyvéből idéz szövegeket. A Nők a cekkerben – Történetek Skizofréniából című novelláskötet elbeszélései helyett tehát az akkoriban megjelent első Sanyi-történetet vette elő.

– Annyira tetszett a közönségnek, hogy úgy döntöttem, folytatom – idézi a kezdeteket a szerző, s hamarosan egyre másra születtek a Sanyi-kalandok. – Eredetileg azt terveztem, hogy a Helyőrségnél és a Hajónaplón megjelent történetekből novelláskötetet állítok össze, aztán úgy döntöttem, inkább kisregénnyé gyúrom a meséket – folytatja Döme Barbara. Így állt össze az Ismeretlen celebciklus, amelynek ugyan nincs lineáris cselekménye, mégis egységes történetté kerekedik. Hiszen bár a novellák egyenként személyes történetek, aki elolvassa a regényt, az előtt kibomlik egy közösség története is.

Végezetül azt is elmondhatjuk, a Sanyi-históriák sorozata nem ért véget azzal, hogy az alkotó kisregénnyé szőtte az elbeszéléséket. Lesz, de helyesebb jelen időben fogalmazni, van folytatása a Sanyi-sagának.

– Nem tudok hőseim nélkül lenni – kuncog a szerző. – Csomószor eszembe jut, mit csinálna ebben vagy abban a helyzetben Sanyi, hogyan oldaná meg ezt vagy azt a problémát Mari. Olyanok lettek a fejemben, mintha valóban léteznének. Most az ünnepi könyvhéten is azon gondolkoztam, ki kellene hozni Sanyit a rendezvényre. Vajon mit csinálna a kiadói standok között? Aztán pár nap múlva már ki is hoztam. Az Előretolt Helyőrség Felvidék személyes hangú beszámolót kért tőlem a könyvhétről, én meg gyorsan megírtam a fejemben kavargó Sanyi-sztorit. Egyszóval folytatódni fog a mese, nem tudok és nem is akarok elszakadni ettől a rendkívül szórakoztató párostól – mondja Döme Barbara, és ezzel bizonyára számos Sanyi-rajongó érzését is megfogalmazza.

Borítókép: Döme Barbara (Forrás: Facebook)