Több mint húsz éve kezdődött el az esztergomi vár studiolojának a felújítása. Akkor, az 1930-as évek falkárosító cementrétegét, és az 1970-es években felvitt műanyagalapú festékrétegeket kellett eltávolítani a falképekről. Wierdl Zsuzsa vezető restaurátor miután megtisztította a falképet, egyedülálló megállapításra jutott:
megtalálta az egyetlen, Itálián kívül fennmaradt reneszánsz freskóegyüttest, amelynek készítőjeként Sandro Botticellit feltételezte.
Többéves kutatómunka után egyre több bizonyítékot találtak a szakemberek arra vonatkozóan, hogy valóban a reneszánsz mester alkothatta meg az esztergomi vár studiolojának falképeit.
Mi is az a studiolo?
A studiolo a stúdió kicsinyített képzős változata, „dolgozószobácska”, de mindez azonban a reneszánszban jóval komplexebb intézményt jelölt. Egy olyan tudományos gondolkodóhelyiséget, ahol olvasni és jegyzeteket lehetett készíteni.
A XV. században minden magára valamit is adó uralkodó kialakított magának studiolót.
Az esztergomi a hazai humanizmus meghatározó létesítménye volt, amely egyszerre egyetemként, könyvtárként és múzeumként is funkcionált. A studiolót Vitéz János érsek lakótornyának aljában alakították ki, amelynek kifestését vélhetőleg Beatrix királyné testvére, Aragóniai János prímás-érsek rendelhette meg, az 1480-as évek elején.
Az esztergomi Sixtus csodája
Az esztergomi vár épületegyüttese a hódoltság kori harcokban súlyos sérüléseket szenvedett. III. Béla királyi kápolnája és Vitéz János egykori lakótornya is összeomlott, a romok pedig befedték az alatta lévő épületrészeket. A studiolo falképei ennek köszönhették a fennmaradásukat. A freskók így 340 évre a föld alá kerültek és a csodával határos módon alapfestésük fennmaradt. 1934-ben Gerevich Tibor által vezetett régészeti feltárás során bukkant rá az egyedülálló épület- és freskómaradványokra. Az akkori magyar kormány meghívására a neves restaurátort, Mauro Pelliciolit kérték fel a falképek konzerválására. Az olasz restaurátor minden megtett a képek megmentéséért.
Az erények eredeti hét figurájából négy alak maradt fent.
A kutatók azonban szinte biztosra veszik, hogy a freskókkal szembeni – elpusztult falon – további hét alak, a hét szabad művészet allegóriája is megjelenhetett, amelyeket ugyancsak Botticelli festhetett.
Hogy kerülhetett Botticelli Esztergomba?
A Magyar Királyság és a nápolyi király lányának házassága sorsfordító volt a térségben. A magyar királyi udvar gazdagsága és növekvő európai befolyása számos itáliai mesterembert vonzott a királyi városokban. Mátyás király nápolyi sógorát tette meg Esztergom érsekének, aki Vitéz Jánoshoz hasonlóan a humanista műveltség kibontakozását szorgalmazta hazánkban. A nápolyi Aragóniai János érseknek számos olyan itáliai kapcsolata volt, akik Botticelli megbízói körével is kapcsolatba hozhatók. Így feltételezhető, hogy Aragóniai János hívására érkezett az itáliai mester Esztergomba. A kor falkép készítői sablonokat használtak festményeikhez, így volt ez az esztergomi studiolo esetében is.
Az ott található allegorikus figurák egyezést mutatnak más Sandro Botticelli festmények alakjaival.
Többek között a Vénusz születése című festményén feltűnő Hóra arca teljesen megegyezik az erények Fortitudo (Erő) figurájának képmásával. Számos más stílusbéli, művészettörténeti hasonlóság mellett a falképfeltárás során megtalálták a reneszánsz művész bekarcolt monogramját is. Több tudományos, nemzetközi konferencia eredményeként úgy tűnik, hogy egyre több szakember véli, hogy az esztergomi várhegy valóban egy Botticelli-freskóciklust rejt. Remélhetőleg hamarosan látogathatóvá válhatnak a „magyar Sixtus” falképei, amelyek romjaiban is egy olyan egészet mutat be, amellyel megérezhető a XV. századi Magyar Királyság tündöklése.
Borítókép: Botticelli-freskók Esztergomban (Fotó: Tóth Gábor)
