Hogy kerülhetett Botticelli Esztergomba?
A Magyar Királyság és a nápolyi király lányának házassága sorsfordító volt a térségben. A magyar királyi udvar gazdagsága és növekvő európai befolyása számos itáliai mesterembert vonzott a királyi városokban. Mátyás király nápolyi sógorát tette meg Esztergom érsekének, aki Vitéz Jánoshoz hasonlóan a humanista műveltség kibontakozását szorgalmazta hazánkban. A nápolyi Aragóniai János érseknek számos olyan itáliai kapcsolata volt, akik Botticelli megbízói körével is kapcsolatba hozhatók. Így feltételezhető, hogy Aragóniai János hívására érkezett az itáliai mester Esztergomba. A kor falkép készítői sablonokat használtak festményeikhez, így volt ez az esztergomi studiolo esetében is.
Az ott található allegorikus figurák egyezést mutatnak más Sandro Botticelli festmények alakjaival.
Többek között a Vénusz születése című festményén feltűnő Hóra arca teljesen megegyezik az erények Fortitudo (Erő) figurájának képmásával. Számos más stílusbéli, művészettörténeti hasonlóság mellett a falképfeltárás során megtalálták a reneszánsz művész bekarcolt monogramját is. Több tudományos, nemzetközi konferencia eredményeként úgy tűnik, hogy egyre több szakember véli, hogy az esztergomi várhegy valóban egy Botticelli-freskóciklust rejt. Remélhetőleg hamarosan látogathatóvá válhatnak a „magyar Sixtus” falképei, amelyek romjaiban is egy olyan egészet mutat be, amellyel megérezhető a XV. századi Magyar Királyság tündöklése.
Borítókép: Botticelli-freskók Esztergomban (Fotó: Tóth Gábor)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!