A XX. századi magyar tekintet formálta a fényképezés formanyelvét + videó

Augusztus 29. a magyar fotográfia napja, amely az első dagerrotípia hazai bemutatásához kötődik. Ennek apropóján Kőrösi Orsolyával, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ ügyvezető igazgatójával felidéztük a fényképezés történetének azt a termékeny időszakát, amelyben olyan világhírű alkotóink tevékenykedtek, mint Robert Capa és André Kertész. Az intézmény vezetője szerint a magyar fényképészek látásmódja a XX. század elején korszakalkotó és újító volt.

20230727 Budapest Fotókiállítás Rober Capa (Friedmann Endre) magyar származású fotográfus, fotóriporter állandó életműkiállítása a tíz éves Rober Capa Kortárs Fotográfiai Központban. Fotó: Kállai Márton KM Szabad Föld SZF Fotó: Kállai Márton

Az állandó Capa-kiállítás kapcsán kiderült, hogy Kőrösi Orsolya a legfontosabb teremnek azt tartja, amely Robert Capa első tizennyolc évét mutatja be. – A külföldi turistáknak még mindig nagy felismerés az, hogy Capa magyar volt. A haditudósító felnőtté válásának időszaka hatalmas kutatómunkát igényelt Csizek Gabriella kurátortól. Ez a tér az, amely valóban hazahozza az Amerikába letelepült fotóst. Kiemelt helye van a tárlatban „a mi Mona Lisánknak”, avagy A milicista halála című képnek. Ez a felvétel komoly érzelmeket tud kiváltani, mivel a halál pillanatát örökítette meg, bár van egy nagyon komoly vita körülötte arról, hogy beállított kép-e. Erre általában azt mondom, hogy az igazán jó fotóriporterek, mint például Robert Capa is, olyan egyetemes művészeti, kulturális tartalmakat hoztak létre, amelyek túlmutatnak ezen a vitán – zárja beszélgetésünket Kőrösi Orsolya. 

 Borítókép: Pillanatkép a Ropert Capa: a tudósító című tárlatból (Kállai Márton)