A Robert Capa-életmű-kiállítás sajtóbejárásán Kőrösi Orsolya ügyvezető igazgató felidézte: 2013-ban, azaz tíz éve, a nemrég elhunyt, Burger Barna fotográfussal alapították a központot, ezért ajánlották a tárlatot az ő emlékének.
A Capa-gyűjteményt 2008-ban vásárolta meg a magyar állam, amely 937, szignózott kópiát foglal magában, s amely a fotográfus öccse, Cornell Capa – eredetileg Friedmann Kornél – válogatása. A tárlat abban is kitűnik, hogy az itt használt képnagyítás egyébként más ország számára nem engedélyezett. (A másik két sorozat New Yorkban és Tokióban szemlélhető meg.)
A központ törekvése a világhírű fotóművész munkáinak mind szélesebb körben történő megismertetése. E mellett háttérintézményként szolgálják a kortárs fotográfiát. Kiállításokkal, díjakkal, tárlatvezetésekkel, workshopokkal, kiadványokkal. Ezek a magyar intézeteken keresztül eljutnak külföldre. Jó kapcsolatot ápolnak a Magnum Photos ügynökséggel, amit hetven évvel ezelőtt Robert Capa alapított négy kollégájával.
– A Magnum fotósai mai napig őrzik az alapító örökségét, azét a Capáét, aki 26 évesen a Milicista halálával világhírűvé vált, majd azon törte a fejét, hogyan tudna kellő jogbiztonságot adni az alkotóknak, az alkotásoknak – magyarázta az ügyvezető.
A 2017-ben kapott 495 millió és a 2021-es 313 millió forintos állami támogatásból alakíthatták ki az állandó kiállítás ötszáz négyzetmétere, többszintes terét. Csizek Gabriella, kurátor elmondta: képtereket és kiegészítő, információs tereket hoztak létre, szintenként kettőt-kettőt.
Hagytuk a képeket tisztán hatni, ennek megfelelően a kiegészítőinformációk más terekben összpontosulnak
– fogalmazott Csizek Gabriella.
A kurátor időrendben, Capa életét követve vezeti a látogatókat, kezdve a korai berlini fényképekkel. Külön termet szenteltek a spanyol polgárháborúnak, a kínai és a mexikói utazásoknak, a második világháborúnak. A fotóriporter, haditudósítóként, mindössze negyvenévesen esett el Indokínában, ahol taposóaknára lépett.
Az első információs teremben a fotós életének első 18 esztendejét mutatják be emléktárgyakkal, dokumentumokkal, térképpel, merre járt Budapesten. Capa – akkor még Friedmann Endre – ifjúkorát fényképek, sőt filmfelvételek idézik fel szemléletesen. De láthatjuk legendás kamerájának hologramját.
A kiállítás interaktív. Gondoltak a fiatalabb korosztályokra, akik érintőképernyős segítségével ismerkedhetnek meg az analóg fotográfia munkafolyamataival. Egy terebélyes falon a szövegek melletti képek rendezgetésével saját weboldalt szerkeszthet bárki. Hasonló módon belelapozhatunk az újságokba, amelyekben egykor Capa fényképei megjelentek.
A kiállított 137 kép mellett közel négyszáz vetített felvétel – színes fényképek, amelyek eredetijét New Yorkban őrzik – mutatja be az életművet.
Kőrösi Orsolya emlékeztetett: a Robert Capa In Color című 2017-es kiállításukra, amelyik az egyik legnépszerűbb volt az elmúlt egy évtizedben a központ életében. – Mindig két kamerát hordott magánál, az egyikben fekete-fehér, a másikban színes filmmel – fűzte hozzá az ügyvezető.
A központ jövőbeni céljáról Kőrösi Orsolya elárulta: a Cornell Capa alapította, International Centre of Photography (ICP) hetvenezer negatívot őriz, ezekből szeretnék megszerezni a magyar vonatkozásúakat. Kincses Károly és Csorba Csilla fotómuzeológusok már kiválogatták New Yorkban Robert Capa felvételeit.
Borítókép: A Robert Capa fiatal kori utazásait szemléltető térkép a kiállításon (Fotó: Kurucz Árpád)
