Pénteken érkeztünk a Bodrog folyó mentén, Tokaj-Hegyalja és az Alföld találkozásánál fekvő több mint nyolcszáz éves városba, Sárospatakra, melyet Bodrog-parti Athénnak és Rákócziak városának is neveznek. Az ódon, történelmi hangulatot árasztó városka barokk, copf és klasszicista házai között, az 1912-ben, szecessziós stílusban emelt főiskolai épület előtt sétálva óhatatlanul is elidőztünk a történelmi emlékek között. A város neve egybeforrt a Rákócziakkal, akik a 16-17. század leggazdagabb és legbefolyásosabb családjaként innen, a híres Rákóczi-várból irányították a birtokaikat. A reneszánsz építészet egyik remeke ez az erődítmény, amely 2003-ban teljes felújításon esett át. A református kollégium 1531-es alapítástól kezdve a magyar oktatás egyik fellegvára volt, falai között található a világ második legszebb könyvtára.
A Zempléni fesztivál első napja
Hosszan mesélhetnénk, ki tanult itt, milyen történelmi események fűződnek a városhoz és a térséghez, de most a Zempléni fesztivál izgalmas világába szeretnénk bepillantást nyújtani, hiszen augusztus 19-ig még számtalan, változatos programmal várják a közönséget. Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs és Tokaj mellett több zempléni település szabadtéri helyszínei és műemlékei adnak otthont a szólisták, népszerű együttesek produkcióinak. A fesztivál péntek délután Köves Rebeka és Czimbalmos Boglárka grafikusművészek különleges kiállításának megnyitójával indult. Este nyolc órakor a Rákóczi-vár udvarán, ahol figyelmünket a vártorony és a mellette lévő légiesen könnyed reneszánsz Lorántffy-lodzsa ragadja meg, a Zempléni fesztivál hagyományos nyitókoncertjére gyűltek össze az érdeklődők. A koncert előtt a fesztivál művészeti vezetője és idén fesztiváligazgatója, Hollerung Gábor köszöntötte a közönséget. Beszédében felelevenítette az idei fesztivál megrendezésének nehézségeit, Turjányi Miklós sajnálatos távozását a fesztivál éléről és Sándor József, a régi pataki diák és lokálpatrióta cégtulajdonos komoly mecénási felajánlását, melynek hatására elindulhatott a szervezés. Kiemelte, hogy a térség Zempléni fesztiválban érintett településeinek vezetői is a fesztivál megrendezése mellé álltak. Majd az állami szerepvállalás, a szakminisztérium anyagi segítségének ígérete, az eddigi szponzoraik támogatása révén a szervezők belevágtak a szervezésbe. Két hónapjuk volt, hogy összeállítsák a programot, amely, mint mondta, reményeik szerint több ezer néző és látogató tetszését nyeri el a következő napokban. A Zempléni fesztivál nyitókoncertjére idén magyar műsorral készült a Budafoki Dohnányi Zenekar: az első részben a zenekar kötelékébe tartozó két kortárs zeneszerző műveit játszották el. Gyöngyösi Leventétől az I. szimfónia első, Szerelem című tétele hangzott el, mely egy boldog szerelem örömét és apróbb árnyait jelenítette meg. Szüts Apor zongoraművész és zeneszerző műve egy francia népdalra épül, mely Magyarországon Pál, Kata, Péter szöveggel ismert. A mű pazar, játékos variációsorozat zongorára és zenekarra, mely hatalmas sikert aratott a nyitókoncerten. A hangverseny második felében a magyar zenetörténet két kiemelkedő alkotása szólalt meg: Bartók Béla éppen száz éve született táncszvitje, amely a Kárpát-medencében élők összetartozását mutatja be. A másik darab Kodály Galántai táncok című műve, amelyben a zenekar tagjaiból alakult „népi zenekar” a zenemű alapjául szolgáló eredeti népzenét is megszólaltatta.
Érdekes kontraszt volt a megnyitó után betérni a vár közelében, a Sárospataki Borteraszon megszólaló Esti jazz – A végzet dalban című előadásra. Kalmár Panni, a fiatal énekesgeneráció különleges hangú tehetsége bensőséges hangulatú koncertjén idézte fel a mediterrán éjszakák világát. Előadásában magától értetődő természetességgel találkozott a portugál fado a brazil bossa novával és az amerikai szvinggel, miközben szerelemről, vágyakozásról énekelt. – Kedvenc dalainkat a hagyományostól kicsit eltérően, egy szál gitár és egy énekhang tolmácsolásában, a „magunk köntösébe” bújtatva adjuk elő – mondta az énekesnő.
Változatos, sokszínű programok
Szombaton a régió különböző településein is elkezdődtek a koncertek, előadások. Sátoraljaújhelyen a fesztivál egyik kedvelt eseményén, a Kávéuzsonnán egy illatos kávé és sütemény mellett a Tritonus Gitártrió koncertjét élvezhette a közönség, akik Bach muzsikája mellett többek között vérpezsdítő spanyol, temperamentumos magyar és titokzatos andalúz dallamokat szólaltattak meg. Este Szerencsen, a Rákóczi-vár színpadán is a Budafoki Dohnányi Zenekar (BDZ) lépett fel, Guido Mancusi sajátos stílusú vezényletével, melyet hatalmas tapssal értékelt a közönség. Hangversenyük a boldog békeidőket idézte, olyan darabok csendültek föl, amelyek híven tükrözik a 19. század vége báli hangulatát. Műsoruk első kétharmadában a Strauss család ismert darabjai, a továbbiakban pedig az est karmestere, Guido Mancusi Aranykor-ihletésű, világszerte óriási sikert arató tánczenéi szólaltak meg az előző kor hangulatát idézve, de 21. századi köntösben. Az idei fesztivál egyik kiemelt programja Shakespeare–Korngold Sok hűhó semmiért című zenés színházi játéka, melyet vasárnap este tekinthetett meg a közönség a sárospataki Rákóczi-várban. A Müpa és a BDZ közös produkcióján a zenész-színész társulat a párválasztási játszmák közül négyet mutatott meg az est során.
