A Zempléni fesztivál egyik produkcióján valódi fesztiválhangulat kerekedett. A közönség szinte visszafogta magát, hogy ne tapsoljon minden elhangzott tétel után, olyan erővel hatott a zene és a vers találkozása a sárospataki református kollégium imatermében. Saint-Saëns Az állatok farsangja című művét mindannyian jól ismerjük, néhány tétele ezúttal Rameau, Bartók és Rimszkij-Korszakov kompozíciójával kiegészítve, kivételes művészek tolmácsolásában alakult zenei élménnyé. Hollerung Gábor és a Budafoki Dohnányi Zenekar kíséretében lépett színpadra Balázs János zongoraművész, Lackfi János költő pedig a zene által ihletett, humoros verseivel színesítette az előadást.
Saint-Saëns parodisztikus műnek komponálta Az állatok farsangját, amelyet ezen az előadáson Lackfi János megannyi, nyelvi leleménnyel teli verse még inkább kiemelt. Az előadás minden percét átélte a költő, szinte együtt mozdult a zene ütemével, a versek ritmusával.
– A Cziffra-fesztiválon már előadtam az Állatok farsangját színesítő verseimet, de Rameau tyúkjai, Rimszkij-Korszakov dongója, Bartók medvetánca friss darabok – mondta Lackfi János. – Balassi Bálint összes versét dallamra írta, ám a költészet később átköltözött a papírra, úgy muzsikált tovább. Viszont a zenéhez azóta is van visszaút. Weöres például rock and roll-szám és magyar nóta ritmusára is alkotott. Saint-Saëns egy természetfilm erejével állítja elénk a rikácsoló, suhanó, tündöklő, vérszomjas állatokat. Hangokból barkácsolja össze a fura lényeket: a pikkelyeket, a karmokat, a szárnyakat, azt az őrült sokféleséget, robbanékonyságot, álmatagságot, izgalmat, amit a teremtett világ varázslata jelent a maga ezer arcával és alakváltozatával. A betű elevenítő hatásával is öröm kísérletezni. A francia mester pazarul újrahasznosít dallamokat: lelassítja a kánkánt, és kész a teknősbéka. Hasonló hatást kerestem a ballagó vén diák dallamára iázó szamárral vagy népdalutalásokkal, magyar költőket idézve. Jó Dohnányi zenei jakuzzijában úszni a színpadon, Hollerung Gábor izzó precizitása lenyűgöz. Balázs János pedig fergeteges muzsikus. Igazi poén, hogy Saint-Saëns a zongoristát besorolja az állatok közé. Csodás volt erre rájátszva párbajt rögtönözni – fejtette ki a költő.
Borítókép: Rameau, Bartók és Rimszkij-Korszakov néhány kompozíciójával kiegészítve adták elő Saint-Saëns művét. ( Fotó: Bódi László)
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Hogyan gondolkodjunk a technológiai világvégepánikokról?
A technológiai apokalipszisnek hosszú az előélete. Az emberiség szinte minden nagyobb technológiai ugrás mellé megtermelte a maga végítélet-forgatókönyvét.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.