Állatok farsangja versben és zenében

A Zempléni fesztivál egyik produkcióján valódi fesztiválhangulat kerekedett. A közönség szinte visszafogta magát, hogy ne tapsoljon minden elhangzott tétel után, olyan erővel hatott a zene és a vers találkozása a sárospataki református kollégium imatermében. Saint-Saëns Az állatok farsangja című művét mindannyian jól ismerjük, néhány tétele ezúttal Rameau, Bartók és Rimszkij-Korszakov kompozíciójával kiegészítve, kivételes művészek tolmácsolásában alakult zenei élménnyé. Hollerung Gábor és a Budafoki Dohnányi Zenekar kíséretében lépett színpadra Balázs János zongoraművész, Lackfi János költő pedig a zene által ihletett, humoros verseivel színesítette az előadást.

Fotó: Bódi László

Parodisztikus mű

Saint-Saëns parodisztikus műnek komponálta Az állatok farsangját, amelyet ezen az előadáson Lackfi János megannyi, nyelvi leleménnyel teli verse még inkább kiemelt. Az előadás minden percét átélte a költő, szinte együtt mozdult a zene ütemével, a versek ritmusával. 

– A Cziffra-fesztiválon már előadtam az Állatok farsangját színesítő verseimet, de Rameau tyúkjai, Rimszkij-Korszakov dongója, Bartók medvetánca friss darabok – mondta Lackfi János. – Balassi Bálint összes versét dallamra írta, ám a költészet később átköltözött a papírra, úgy muzsikált tovább. Viszont a zenéhez azóta is van visszaút. Weöres például rock and roll-szám és magyar nóta ritmusára is alkotott. Saint-Saëns egy természetfilm erejével állítja elénk a rikácsoló, suhanó, tündöklő, vérszomjas állatokat. Hangokból barkácsolja össze a fura lényeket: a pikkelyeket, a karmokat, a szárnyakat, azt az őrült sokféleséget, robbanékonyságot, álmatagságot, izgalmat, amit a teremtett világ varázslata jelent a maga ezer arcával és alakváltozatával. A betű elevenítő hatásával is öröm kísérletezni. A francia mester pazarul újrahasznosít dallamokat: lelassítja a kánkánt, és kész a teknősbéka. Hasonló hatást kerestem a ballagó vén diák dallamára iázó szamárral vagy népdalutalásokkal, magyar költőket idézve. Jó Dohnányi zenei jakuzzijában úszni a színpadon, Hollerung Gábor izzó precizitása lenyűgöz. Balázs János pedig fergeteges muzsikus. Igazi poén, hogy Saint-Saëns a zongoristát besorolja az állatok közé. Csodás volt erre rájátszva párbajt rögtönözni – fejtette ki a költő. 

Borítókép: Rameau, Bartók és Rimszkij-Korszakov néhány kompozíciójával kiegészítve adták elő Saint-Saëns művét. ( Fotó: Bódi László)