Állatok farsangja versben és zenében

A Zempléni fesztivál egyik produkcióján valódi fesztiválhangulat kerekedett. A közönség szinte visszafogta magát, hogy ne tapsoljon minden elhangzott tétel után, olyan erővel hatott a zene és a vers találkozása a sárospataki református kollégium imatermében. Saint-Saëns Az állatok farsangja című művét mindannyian jól ismerjük, néhány tétele ezúttal Rameau, Bartók és Rimszkij-Korszakov kompozíciójával kiegészítve, kivételes művészek tolmácsolásában alakult zenei élménnyé. Hollerung Gábor és a Budafoki Dohnányi Zenekar kíséretében lépett színpadra Balázs János zongoraművész, Lackfi János költő pedig a zene által ihletett, humoros verseivel színesítette az előadást.

2023. 08. 17. 5:15
farsang
Fotó: Bódi László
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Átéltük a zenén és a verseken keresztül például a hattyúk szépséges agresszivitását, a porcelánboltba betévedő elefánt ormótlanságát, a rohanó antilopok szökdelését, a baromfiudvar zsongását vagy Rimszkij-Korszakov őrjítő dongóját. A Budafoki Dohnányi Zenekartól megszokott, kiváló interpretációk mellett Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész virtuóz játékában is gyönyörködhettünk.

farsang
Az Állatok farsangja című előadáson Balázs János, HollerungGábor és Lackfi János. Fotó: Bódi László

Állatok farsangja

– A tavalyi Cziffra György Fesztiválra készült ez a produkció, a gálahangversenyen adtuk elő – avatott be a részletekbe a zongoraművész. – A fesztivál művészeti vezetőjeként keresem azokat a műveket, amelyekkel színesíteni tudjuk a repertoárt, ahol az előadóművész az alkotóművész társává tud válni és a művészeti ágak találkoznak. Saint-Saëns Az állatok farsangja nagyon közkedvelt darab, de ha önmagában csak a zenét játsszák és nincs hozzá próza, nem biztos, hogy a közönség minden tételt megért. Lackfi János zseniális költő, egészen különleges észjárása van. Rögtön megtalálja, amire az ember nem is gondol, és vicces, groteszk, olykor komoly mélységeket, igazságokat érint verseiben, Saint-Saëns zenéjéhez idomulva. Ezen az előadáson Rameau, Bartók és Rimszkij-Korszakov néhány kompozíciójával egészítettük ki a műsort – emelte ki Balázs János, majd elmondta, hogy nehezített terepen adta elő a művet, amelyet Saint-Saëns eredetileg két zongorára írt. A művész kétzongorányi anyagot játszott el saját átiratában egy zongorán. A zongoraművész jövőbeli terveikről is beszélt: arra készülnek, hogy ezt a produkciót elviszik állatkertekbe, hiszen nagy élmény lehet majd a közönségnek az állatkerti séta után részt venni egy esti koncerten, ahol zenében és versben is megjelenítik az állatokat. – Ez az előadás sokat tehet az érzékenyítés terén a fiatal generáció klasszikus zenére nevelésében. Nagyon kell nekik az impulzus, a verbális, a zenei erő, a ritmus, ami humorral teli – tette hozzá a zongoraművész. 

 

Parodisztikus mű

Saint-Saëns parodisztikus műnek komponálta Az állatok farsangját, amelyet ezen az előadáson Lackfi János megannyi, nyelvi leleménnyel teli verse még inkább kiemelt. Az előadás minden percét átélte a költő, szinte együtt mozdult a zene ütemével, a versek ritmusával. 

– A Cziffra-fesztiválon már előadtam az Állatok farsangját színesítő verseimet, de Rameau tyúkjai, Rimszkij-Korszakov dongója, Bartók medvetánca friss darabok – mondta Lackfi János. – Balassi Bálint összes versét dallamra írta, ám a költészet később átköltözött a papírra, úgy muzsikált tovább. Viszont a zenéhez azóta is van visszaút. Weöres például rock and roll-szám és magyar nóta ritmusára is alkotott. Saint-Saëns egy természetfilm erejével állítja elénk a rikácsoló, suhanó, tündöklő, vérszomjas állatokat. Hangokból barkácsolja össze a fura lényeket: a pikkelyeket, a karmokat, a szárnyakat, azt az őrült sokféleséget, robbanékonyságot, álmatagságot, izgalmat, amit a teremtett világ varázslata jelent a maga ezer arcával és alakváltozatával. A betű elevenítő hatásával is öröm kísérletezni. A francia mester pazarul újrahasznosít dallamokat: lelassítja a kánkánt, és kész a teknősbéka. Hasonló hatást kerestem a ballagó vén diák dallamára iázó szamárral vagy népdalutalásokkal, magyar költőket idézve. Jó Dohnányi zenei jakuzzijában úszni a színpadon, Hollerung Gábor izzó precizitása lenyűgöz. Balázs János pedig fergeteges muzsikus. Igazi poén, hogy Saint-Saëns a zongoristát besorolja az állatok közé. Csodás volt erre rájátszva párbajt rögtönözni – fejtette ki a költő. 

 

Borítókép: Rameau, Bartók és Rimszkij-Korszakov néhány kompozíciójával kiegészítve adták elő Saint-Saëns művét. ( Fotó: Bódi László)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.