Bali János: A nemzet fogalma sokféleképpen értelmezhető

Bali János a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási, stratégiai és koordinációs igazgatója könyvet írt A magyar nemzet etnológiája címmel. A kötet szerzőjével beszélgettünk a nemzet hazai fogalmáról.

Bali János 20231006 Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

A nemzet fogalma és megítélése többértelmű (Fotó: Bach Máté)

A modern nemzet kialakulása
 

– Kutatásai során mi tapasztalt, mennyire voltak meg Magyarországon a modern nemzet alapjai? 
– A 19. század előtt a modern értelemben vett nemzettudat nem volt jelen hazánkban. Igaz volt egy középkori hungarustudat, amelyet a magyar király minden alattvalója vallott. Jelen volt még a nemesség sajátságos nemzettudata is, és természetesen mellette felsorakozott a közös nyelvhez és kultúrához való kötődés is. 

A magyar nemzettudat fejlődésének a legnagyobb előnye az volt, hogy ezeket az előzményeket össze lehetett kapcsolni, így a modern nemzeti identitás alapjává lehetett tenni. 

Így a jobbágytól a gyáriparosig mindenki a nemzet részének érezhette magát. Igaz, ehhez kellettek a tömegesen kitalált hagyományok és szokások sora is. A 19. században az a tudományos szándék is megfogalmazódott, amely a nemzeti kultúrát kívánta rekonstruálni a régészettől a nyelvészetig. Nemzeti múzeumok, közgyűjtemények, társaságok jöttek létre. Ugyanakkor idehaza a középkori, a nemzet előzményeihez tartozó identitásokat, kötődéseket a 19. században nem tudta feloldani a modern nemzeti gondolat „francia típusú” változatában. 

Ez volt a magyar nemzet Trianonban csúcsosodó, hosszú 19. századának a tragédiája.

– Hogyan látja, mi lehetett a modern nemzet kialakulásának fő mozgatója?
– Erre vonatkozóan számos elképzelés van, amelyek közül csak egy elgondolást emelnék ki: a modern nemzet létrejötte az ipari társadalom következménye, ugyanis a hagyományos feudális társadalmi berendezkedésben – ahol helyi vallási közösségek és földesurak szervezték a társadalmat – nem volt lehetséges az a fejlődés, amit a nagyipari igények megkívántak. 

Az ipari forradalommal Európa-szerte másfajta szervezőerőre volt szükség.

Olyan szolidáris fordulat kellett, ahol mindenki osztozhat valamiben: a nemzet eszményében. Vannak kutatók, akik úgy vélik, hogy éppen ezért az elit találta ki a nacionalizmust és a nemzetet, hogy ezáltal tudja működtetni a modern társadalmat. 

– A globalizációban ugyancsak a termelékenység ez egyik fő motiváló erő. Ezért kívánják ma világpolgárrá tenni a mai nemzetek tagjait?
– Úgy vélem, hogy a természetes közösségeknek van számbeli határa, a néhány milliótól a néhány száz millióig. A teljes emberiséget egy egységként kezelni elképzelhetetlen. Nem lehet mindenkit egy közös masszává gyúrni. Ebben egyedül a vallás nyújthat segítséget, mivel a hívők minden emberben Isten képmását látják. Ma sokan vannak, akik megkérdőjelezik a nemzet létjogosultságát a posztmodern korban, én azonban úgy hiszem, hogy a nemzetek kora nem járt le. 

Tény, hogy a globalizációnak vannak pozitív hatásai, azokat meg kell tartani, de egyértelműen vannak jelentős veszélyek, amelyeket figyelemmel kell kísérni.

– Mire gondol pontosan?
– Arra, hogy a túlzó mértékű globalista struktúrák önmagukban rejtik a legkomolyabb veszélyforrást. Az elmúlt időszakban ez a legjobban az energiaszektorokon érződött meg. Európa államai kiszolgáltatottá váltak. Amikor azonban egy nemzet saját kezébe veszi az életszervezés ágazatait – energia, ipar, élelmiszeripar –, akkor az biztonságot jelent a nemzet minden tagja számára. 

A globális hálózatok ezzel ellentétben – mivel gazdasági érdekek mentén szerveződnek – nem a szolidaritásra építenek, ellentétben a nemzettel. 

Ma is érdemes az együttműködésre, a lokalitásra építeni. Könnyű belátni, hogy természetellenes, amikor több ezer kilométerekről szállítanak hazánkba olyan termékeket, amelyek itt is beszerezhetők, megtermelhetők. Az élelmiszeriparban ugyancsak egyre sürgetőbb, hogy lerövidüljenek az élelmiszerláncok. Ezzel a társadalmi bizalmat és a biztonságot is meg lehet erősíteni. Ezért úgy látom, hogy a nemzetek jelenthetnek a globalista felfogással szemben egy természetesebb és biztonságosabb alternatívát.

Borítókép: Bali János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója (Fotó: Bach Máté)