Nyári Gábor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár (Retörki) ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy M. Kiss Sándor korunk egyik legmeghatározóbb történésze, akinek fél évszázados munkásságát sűríti össze a nemrégiben megjelent tanulmánykötet. Felhívta a figyelmet arra, hogy M. Kiss Sándor a szocialista időszakban a magyar történetírásban elsőként foglalkozott számos kényes kérdéssel.
Többek között a második világháború alatti ellenállás kapcsán elsőként bizonyította, hogy az ellenállók töredéke köthető csak a kommunista mozgalmakhoz.
Elsőként foglalkozott azzal, hogy 1956 kinek a forradalma. Kik a felkelés ismert és ismeretlen hősei? Mindig a háttérben meghúzódó erővonalakat, ok és okozati összefüggéseket kereste, amelyek a történelem igazi lényegét adják. A nála felnevelkedett történészgenerációk sora nemcsak tudós professzorként, hanem segítőkész emberként is megismerhették, akire mindig lehetett számítani.
Szellemi igényesség és kritika jellemezte munkáit
– mondta Riba András László, a Retörki levéltár és szakmafejlesztési igazgatója, majd hozzátette, hogy M. Kiss Sándor fontosnak tartotta azt is, hogy a rendszerváltoztatás előtti időszak meghatározó szereplőivel, politikusaival beszélgessen, mert a történésznek meg kellett értenie az ő céljaikat, elképzeléseiket, vágyaikat, mindazt, ami motiválta őket döntéseik meghozatalában.
M. Kiss Sándor a kötet címe kapcsán felidézte, hogy a történész mindig szembesül a múlttal, saját magával és egyben korábbi gondolataival.
Az öt évtized tanulmányait felsorakoztató kötet ekképpen lenyomat is, amely bemutatja a történész akkori elgondolásait.
A szerző a könyvbemutatón beszámolt arról, hogy a pályája elején annyi témát fedezett föl, amelyek egy életre elégségesek voltak. Most is szívesen újraírná régi tanulmányait, hiszen az elmúlt években számos olyan forrás elérhetővé vált, amely korábban nem volt ismert a történészek előtt.
Kiemelte, hogy pályája során éles figyelmet fordított arra, hogy az emberekkel, a nagy idők tanúival beszélgessen, hogy az ő sorsukon keresztül mutassa be a magyar történelmet. A túlélőkkel való találkozás során ismerhette meg ő maga is a recski internálótábor történetét. Még akkor kezdett el a téma iránt érdeklődni, amikor az nem volt tanácsos. A személyes találkozások, az egyéni elbeszélések adták meg a kutatások alapjait.
Ezek az ember el tudták mondani azokat a dolgokat, amelyekről a levéltári források némák maradtak
– mondta M. Kiss Sándor történész.
Emlékeztetett arra, hogy évtizedek kellenek ahhoz, hogy a kutató a rendszer belső problémáinak megírására sort keríthessen. A XX. századdal foglalkozó történésznek ugyan rengeteg forrás áll a rendelkezésre, mindezeket meg kell ismerni, össze kell vetni és az adott rendszer keretein belül kell értelmezni ahhoz, hogy megfogalmazhassa a mögöttünk hagyott időszak történetét.
Borítókép: M. Kiss Sándor: Szembesülés – Válogatott írások, 1974–2023 című kötete (Fotó: Tóth Gábor)
