A kétnapos konferencián Závogyán Magdolna emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás után a kultúra területén a közművelődés presztízse igen alacsonyan volt, de a szakemberek megfeszített munkát végeztek, nem adták fel a szűkös időkben, következetesen dolgoztak, és ennek eredményeként felépült egy ma már kiválóan működő hálózat, amelyben a városi művelődési házak összekapcsolódtak a kisebb településeken működő intézményekkel. Ez adja a közművelődési terület erejét, ellenálló képességét – mutatott rá.
Az államtitkár példaként említette a pandémia időszakát, amikor a művelődési házak megmutatták, bezárás esetén mi lehet a megoldás: a szakembereket és a közösségeket nem hagyták magukra, innovatív válaszokat adtak a kihívásokra.
Závogyán Magdolna a jövővel kapcsolatban elmondta, hogy „nem túl rózsás a helyzet”. A háború és az energiaválság nehéz helyzetbe hozta az intézményeket, és a 2023-as év sem kedvezett kulturális területnek, mert nem jutottak pluszforrások az ágazatnak. Az államtitkár jelezte, hogy 2024 sem lesz forrásokban bővelkedő, mert az idei 204 milliárd forint mellett jövőre 180 milliárd forint felett diszponál az államtitkárság.
Megjegyezte, hogy tavasszal 45 járásban elindul egy mintaprogram, amely a közművelődés mintájára az előadó- és alkotóművészet, a könyvtárak és a múzeumok vonatkozásában is a hálózatba szerveződést fogja előtérbe helyezni. Ebben a csúcsintézményeknek garanciát kell vállalniuk a szakterületük szolgáltatásaira, hálózatba kell szerveződniük, hogy elinduljanak a minőségi, értékalapú szolgáltatások a végpontok felé.
Borítókép: Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára beszédet mond a Kulturális Központok Országos Szövetsége őszi országos közművelődési konferenciáján a százhalombattai Barátság Kulturális Központban (Fotó: MTI/Lakatos Péter)
