Semjén Zsolt az István téren megtartott avatási ünnepségen csaknem ezer ember előtt arról beszélt, a népi-nemzeti értékekre és a magyarság érdekeire épülő világszemlélete kiállta az idők próbáját, ezzel pedig olyan célt fogalmazott meg, amely ma is képes az új nemzedékek megszólítására. – Petőfi töretlen népszerűségének titka kétségkívül az életmű gazdagsága, sokszólamúsága és költői ereje – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Megjegyezte, a költő a történelemben nemcsak az átfogó víziót látta, hanem inkább az erkölcsi felemelkedés példáit kereste. Azokat a helyzeteket kereste – folytatta – , ahol az ember az erényei révén magasodik a tömeg fölé, és azokat az embereket, akik a saját érdekeiket háttérbe szorítva képesek a köz ügyét szolgálni.
Semjén Zsolt emlékeztetett, a kétszáz évvel ezelőtt született költő sorsa és életpályája magába sűríti mindazt, amit az anyanyelvi kultúra és a mai modern magyar nemzet megszületése jelent.
Ezért szól a Petőfi-bicentenárium az anyanyelvi kultúráról és azokról a program ideje alatt keresett válaszokról, amelyek a következő kétszáz évben biztosíthatják ennek az értéknek a fennmaradását az egész Kárpát-medencében
– tette hozzá.
Petőfi Sándor Szatmáron töltött éveit felidézve megerősítette, a költő szerelme és az itt alkotott költeményei révén ezer szállal kötődött ehhez a tájhoz, és a szabadságharc alatt a szatmáriakkal együtt harcolt. A feljegyzések szerint a költő például Szászsebesnél a golyóktól mentette meg szatmári harcostársait, és most is „az ellenséges tűztől” védelmezi magyar nemzetét.
Megjegyezte, Petőfinél a magyar szabadság és a világszabadság egyet jelentett, ezért minden nemzet és minden ember szabadságáról beszélt.
„Azok a törekvések, amik a körülöttünk élő népekkel szembe akarnak állítani minket Petőfi ürügyén, azokat a politikai diszlexia kategóriájába kell sorolni” – jelentette ki Semjén Zsolt. Rámutatott, azzal, hogy Szatmárnémeti Deák Árpád szobrászművész alkotásával tiszteleg a magyar nemzet költője előtt, a szatmáriak és az összmagyarság megmaradni akarását képviseli.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében hangsúlyozta, Petőfi emléke nem pusztán túlélt mindent az elmúlt kétszáz évben, hanem „diadalmasan” jelen van a mindennapokban, például a köztereken, a nyelvben, a beszédfordulatokban, és idézi őt az is, aki „nem figyelt a magyarórán”, és az is, aki a szabadságról vagy a szerelemről beszél.
Nincs divatja, egyszerűen itt van velünk, magyarokkal, kétszáz esztendeje
– hangoztatta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor kifejtette, számára Szatmár és vidéke volt a legfőbb helyszíne az alkotásnak, Szatmárnémetiben 46, Nagykárolyban 6, Erdődön 12, míg a közeli Koltón 31 versét írta meg Petőfi, közülük több a magyar irodalom legnagyobb remekei közé tartozik. Ahogy mondta, az eleven emlékezet dacára másfél évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy előbb egy mellszoborral emlékezzen meg róla a város, majd újabb húsz évnek ahhoz, hogy egész alakos szobra álljon Szatmárnémetiben.
Kereskényi Gábor, a város RMDSZ-es polgármestere a szobor létrehozására utalva elmondta, a városi RMDSZ-ben megszületett szoborállítási ötletet az Identitás Alapítvány kuratóriuma karolta fel, Deák Árpád alkotását pedig az eddigi, István téri mellszobor helyén helyezték el.
Az ünnepség végén a résztvevők az emlékezés virágait és koszorúit helyezték el a szobor talapzatán.
Borítókép: Felavatták Petőfi Sándor szobrát Szatmárnémetiben (Fotó: Czeglédi Zsolt)
