A Petőfi200 emlékévben egy minden szempontból újszerű, formabontó előadás született, amelyről határozottan állíthatjuk: képes közelebb hozni a XIX. századi eseményeket és Petőfi költészetét a XXI. század emberéhez, a mai kor gimnazista korosztályához. Petőfi Sándor és kedvese, Júlia nagyon is élő, hozzánk közel álló alakokként jelennek meg a színen, örökérvényű emberi érzéseket és dilemmákat megtestesítve. Kettőjük szerelme áll a középpontban, annak minden szépségével és nehézségével, örömökkel, fájdalmakkal, kétségekkel együtt. A dacolás a szülői tiltással, az aggódás a távol lévő kedvesért, illetve a közös gyermekért, a „menni vagy maradni”, „elengedni vagy magamhoz láncolni” kérdése, illetve a búcsú és az egymástól való távollét fájdalma örökké aktuális érzelmek és dilemmák.
A három idősávban (1849 júniusától 1850 nyaráig, 1839–1841-ig és 1848 júliusától 1849 júniusáig) és három különböző helyszínen játszódó cselekmény emellett nagy hangsúlyt helyez annak a kérdésnek a megválaszolására is, hogy miért találta magát „mindenki Sándora”, az akkori kor celebje újra és újra a hadsereg kötelékében. Miért érezte úgy, hogy minden szerepben – költőként, katonaként, a népét vezető politikusként, férjként és apaként – is újra és újra bizonyítania kell, és hogy hogyan fértek össze egymással mindezek a szerepek. A másik hangsúlyos dilemma Szendrey Júlia karakteréhez kötődik. A fiatal özvegy nemcsak férje elvesztésébe nyugszik bele nehezen, de a gyász mellett azzal is szembe kell néznie, hogy a férfiak megpróbálnak visszaélni a helyzettel. Eközben a híres költő özvegyeként folyamatosan a figyelem középpontjában áll, kritikák és bírálatok céltáblájaként.
A két főszereplőt a prózai részekben két fiatal színész, a Petőfit alakító Tóth Mátyás, illetve a fiatal Júliát életre keltő Staub Viktória jelenítik meg a színpadon. Mindketten lendületes, fiatalos alakítást nyújtanak, amely közel áll a mai „Z generáció” világához. Az előadás különlegessége, hogy velük párhuzamosan a zenei részekben két népszerű hazai énekes is életre kelti a lánglelkű költőt és kedvesét. A zenés részekben Júliaként a Blahalouisana együttes énekesnőjét, Schoblocher Barbarát, Petőfi Sándor szerepében pedig Ember Márkot láthatja a nagyérdemű. A két páros páratlanul hatásosan egészíti ki egymást, a prózai részek és a koncerthangulatot teremtő, rendkívüli kifejezőerővel bíró dalok pedig együtt kerek egész hangulattá és üzenetté állnak össze.
A darab zenei világa, amelyet Bella Máté zenei producer álmodott meg, egyfajta zenei koktél, amelyben a mai pop-rock és alternatív rock friss hangzása és az új hullámos magyar rap – amelyet ezúttal a nagyvárosi srácokat alakító AKC Misi (Vellinger Mihály) és Filo (Fuchs Benjamin) képviselt – tökéletesen megfért egymás mellett. A zeneszámok megalkotása során Bella Máté Jancsó Gáborral, illetve Furák Péterrel működött együtt, akik billentyűsként, valamint basszusgitárosként az előadás lendületes zenekarának is tagjai voltak. Az öttagú együttes Mózner Lászlóval (gitár) Kiss Péterrel (gitár) és Pusztai Csabával (dob) kiegészülve vált teljessé.
A további szerepekben többek között Mertz Tibort, Ruzsik Katát, Kiss Péter Balázst és Száraz Dénest láthatta a közönség. A szövegkönyvet a darab rendezője, Almási-Tóth András jegyzi. Az általa, illetve a dramaturg, Szokolai Brigitta által megalkotott történet egy rendhagyó irodalomórának is kiváló lehet. Nemcsak azért, mert az elején a Laborfalvi Róza, majd a Szendrey Júlia iránt érzett szerelmen keresztül Shakespeare Rómeójának Róza, majd Júlia iránt szerelmére emlékeztet, hanem elsősorban azért, mert ízelítőt nyújt a költő életéből és műveiből egyaránt. Utóbbiak a Hujber Szabolcs által írt dalszövegekben is fontos szerepet játszanak: a dalokat hallva a Petőfi-versek ismert sorait fedezhetjük fel, amelyek összegyűjtése izgalmas és tanulságos feladat lehetne az előadást megtekintő diákcsoportok számára.
A szabadakarat »» nemcsak rendkívül gyors, pörgős ritmusával és a koncerthangulattal, de a Kulcsár Noémi által megtervezett lendületes, modern koreográfiákkal is a fiatalokat szólítja meg. A Rajcsányi Balázs által megalkotott díszletek és az animációkban gazdag látványvilág, amely a digitális kor hangulatát idézi meg és annak vívmányait alkalmazza, szintén a fiatalok vizuális nyelvével él. Alkotói: Csoma Bence fénytervező, valamint Czeglédi Zsombor, Fügedi Balázs és Tóth Norbert. Mindezt a hatást remekül egészítik a Kiss Márk által tervezett jelmezek, amelyek a reformkori öltözeteket megidéző szabásvonalakat és mintákat ötvözik a mai kor jellegzetes öltözeteivel és anyagaival.
Borítókép: A dalokban Petőfit és az ő Júliáját Ember Márk és Schoblocher Barbara keltik életre (Fotó: Kaszner Nikolett)
