A további szerepekben többek között Mertz Tibort, Ruzsik Katát, Kiss Péter Balázst és Száraz Dénest láthatta a közönség. A szövegkönyvet a darab rendezője, Almási-Tóth András jegyzi. Az általa, illetve a dramaturg, Szokolai Brigitta által megalkotott történet egy rendhagyó irodalomórának is kiváló lehet. Nemcsak azért, mert az elején a Laborfalvi Róza, majd a Szendrey Júlia iránt érzett szerelmen keresztül Shakespeare Rómeójának Róza, majd Júlia iránt szerelmére emlékeztet, hanem elsősorban azért, mert ízelítőt nyújt a költő életéből és műveiből egyaránt. Utóbbiak a Hujber Szabolcs által írt dalszövegekben is fontos szerepet játszanak: a dalokat hallva a Petőfi-versek ismert sorait fedezhetjük fel, amelyek összegyűjtése izgalmas és tanulságos feladat lehetne az előadást megtekintő diákcsoportok számára.
A szabadakarat »» nemcsak rendkívül gyors, pörgős ritmusával és a koncerthangulattal, de a Kulcsár Noémi által megtervezett lendületes, modern koreográfiákkal is a fiatalokat szólítja meg. A Rajcsányi Balázs által megalkotott díszletek és az animációkban gazdag látványvilág, amely a digitális kor hangulatát idézi meg és annak vívmányait alkalmazza, szintén a fiatalok vizuális nyelvével él. Alkotói: Csoma Bence fénytervező, valamint Czeglédi Zsombor, Fügedi Balázs és Tóth Norbert. Mindezt a hatást remekül egészítik a Kiss Márk által tervezett jelmezek, amelyek a reformkori öltözeteket megidéző szabásvonalakat és mintákat ötvözik a mai kor jellegzetes öltözeteivel és anyagaival.
Borítókép: A dalokban Petőfit és az ő Júliáját Ember Márk és Schoblocher Barbara keltik életre (Fotó: Kaszner Nikolett)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!