Az indiánozás hagyományát idézi fel Bereményi Géza és Kovács Kriszta darabja, azt a kultuszt, ami valamikor a harmincas években a Duna mentén kezdődött el, majd Cseh Tamásékkal a Bakonyban folytatódott.
– Cseh Tamás és az általa szervezett közösség rendkívül szigorú szabályokat követve teremtette meg a saját indián világát. Számukra ez azt jelentette, hogy azt a világot, ami a hatvanas-hetvenes években őket körülvette, csak úgy lehet elfogadni, ha megteremtik maguknak a szabadság illúzióját. Az így megalkotott univerzumuk pedig
valódi megtisztulást, igazi hazugságmentes létezést hozott.
Ismerőseim közül többen megfordultak ott és életre szóló élményt jelentett nekik – mesélte Gáspár Sándor, a Vörösmarty Színház színésze, aki az Apacsok főszerepét, a tartótisztet játssza.
A Kossuth-díjas művész emlékeztetett arra, tudvalevő, hogy az ügynökkérdés a magyar rendszerváltozás óta lemaradásunk. – Nem történt meg ennek rendezése, miközben a szocialista rendszerekből demokratizálódott országok esetén végbementek ezek a tisztulások.
Azt is tudjuk, hogy olyan pozíciókban maradtak emberek, amelyekben a múltjuk miatt nem szabadott volna maradniuk. Ezért a mai napig bárkit lehet zsarolni
– mondta Gáspár Sándor.
A színész hozzátette, ki kell tudnunk beszélni a dolgainkat, Bereményi története pedig éppen arra mutat rá, hogy milyen beláthatatlan és generációkon átívelő következményekkel jár, ha ez nem történik meg. – Kulcsfigurája a darabnak az a nagymama, aki egy életre megpróbálta elásni a múltat. Ebből következett, hogy fia, aki addig azt hitte, hogy tudja, hol van a helye a társadalomban, egyszer csak rájön arra, hogy egy megvezetett ember életét éli.
Olyan sérülést szenved el ettől, ami nemcsak őt, de a későbbi generációk életét is megmérgezi.
A színdarab a kibeszélésre, a tisztánlátásra biztat, hogy ne lehessen a lelkünket mérgezni a megzsarolhatósággal – fogalmazott.
Számára ez a történet mint krimi is nagyon izgalmas, de a cselekményelbeszélés dramaturgiája is kivételes.
– Mivel több idősíkon, párhuzamba állítva ugrál a történet, minden elhangzott információnak később lehet meg a magyarázata. Teljesen behúzza a nézőt ez a fajta dramaturgia – mondta.
Szerepét tekintve Gáspár Sándor a gonosz, vagyis a tartótiszt, akinek az előadás legvégén értjük meg az indítékait, de mint mondja, neki, aki megtestesíti, meg kell értenie az emberi oldalát.
– Olyan embert látunk, aki küzd az életéért és ennek a küzdelemnek minden mást alávet.
Érdeklődésünkre elmondta, személy szerint neki szerencséje volt, mert nem került a titkosszolgálat látókörébe fiatalon, nem akarták beszervezni. Arról pedig, hogy megfigyelték-e, nincs információja. – Bemehetnék a levéltárba kikérni az aktákat, de mit kezdenék ennyi év után ezzel a felismeréssel?
A „Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa” rendezvénysorozat támogatásával bemutatott produkció nagy sikert aratott a nyáron. Most a Vörösmarty Színház is műsorára tűzi, hogy a székesfehérvári közönség megismerhesse az Apacsok megdöbbentő történetét.
