Volt már pár kísérlet, mégsem mondható igazán gazdagnak az ügynökfilmek és a besúgókultusz megjelenítése itthon, sem színházban, sem filmen. Így látja ezt Bagó Bertalan is, aki a székesfehérvári Vörösmarty Színházban rendezi meg Bereményi Géza és Kovács Krisztina darabját.
Maga a szerző, Bereményi Géza kereste meg azzal, hogy rendezze meg a korábban a Radnóti Színházban, valamint a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban nagy érdeklődés mellett játszott előadást. Bagó rendezését elsőként nyáron az Európa Kulturális Főváros programsorozat részeként, Veszprémben, az Agórában láthatták a nézők.
A rendező lapunk megkeresésére elmondta, szerinte
ez a darab azért jó, mert olyan szerepbe helyezi a nézőt, hogy nyomozóként kísérheti végig a történetet, és megismerheti az indítékokat.
– Úgy gondolom, hogy kellő távolságra vagyunk attól a nyomasztó világtól, amikor baráti társaságokban és közösségekben is lehetett ügynök, aki a többiekről jelentett.
A mai fiatal felnőtt generáció többsége – akik a nyolcvanas évek végén, a rendszerváltozás környékén születtek – azt sem tudja, hogy létezett ez a világ.
Szerintem ezért fontos, hogy bemutassuk színházban, vagy filmen a történeteket, azzal együtt, hogy a hatvanas-hetvenes évek művészileg több szempontból nagyon izgalmas korszak. Biztos vagyok benne, hogy sokkal gazdagabb lenne az irodalma ennek a témának, akár a drámairodalom vagy a forgatókönyvek terén, hogyha a rendszerváltozás után az ügynökaktákat nyilvánosságra hozták volna. Könnyebben feldolgozta volna a társadalom, mert ha egy nép nem tud szembenézni a tényekkel, akkor óhatatlanul kiszivárogtat, és ez állandó zsarolási lehetőséget is jelent – mondta.
Bereményi darabjának alaphelyzete szerint az unoka – aki történetesen rendező – tudomására jut, hogy a nagyapja a legjobb barátját elárulta, és elkezd nyomozni a múlt után. Mindez az akkoriban elterjedt indiánozók körében történik.
Az indiánosdi különös játékos formája volt az ellenállásnak a diktatúra idején, a közösség tagjai saját törzsi szabályaik szerint léteztek egy általuk teremtett világban.
Ez a darab a megértés felé vezeti a nézőt, és a mű legvégén derülnek ki csak az igazi indítékok. A Gáspár Sándor által alakított beszervező, tartótiszt kegyetlenül cinikus szándéka sokáig ismeretlen. Sokféle igazság lehetősége felmerül, ezzel együtt sokféle ítélet megszülethet a nézőben, míg a végső megoldásig eljutunk.
A darab több helyszínen játszódik, ezért a ledfalon megjelenő kép révén tudjuk követni, hol is vagyunk éppen. A szóban forgó időszak sok indiántörténetet feldolgozó diafilmjeinek világát idéző megoldás, segít a nézőnek a darab világába kerülni.
Főbb szerepekben Egri Mártát, Gáspár Sándort, Lábodi Ádámot, valamint Sághy Tamást láthatjuk, a székesfehérvári premier jövő szombaton lesz.
Besúgótörténetek
Az elmúlt több mint tíz évben több néhány film és színdarab arra engedett következtetni, hogy megjelent egy szándék a besúgók és a beszervezők életére épülő történetek filmes feldolgozására itthon. Török Ferenc 2010-ben készített filmet azonos címmel az Apacsokból. 2011-ben mutatták be Köbli Norbert és Bergendy Péter filmjét, A vizsgát. Ennek története az 1956-os forradalom utóélete az ügynökvilágon keresztül. Története a zűrzavaros októberi események után játszódik, amikor az Államvédelmi Osztálynak meg kell győződnie arról, hogy ügynökei közül kiben bízhat meg a jövőben, ezért próbára teszi azok lojalitását a rendszerhez. A vizsga folytatása, A játszma szintén Köbli Norbert forgatókönyvéből készült Fazakas Péter rendezésében, és a diktatúra hatvanas éveibe, hat évvel későbbi időszakba helyezi ott megismert szereplőit.
Cserhalmi Sára Drága besúgott barátaim címmel rendezett nagyjátékfilmje főszereplőjének szintén azzal kell szembenéznie, hogy a legjobb barátja jelentett róla.
Henckel von Donnersmarck filmje, A mások élete, 2007-ben a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díját nyerte el. A film a berlini fal leomlása előtt hat évvel, 1983-ban játszódik, a besúgórendszer ügynökének egy ünnepelt színésznőt és szerelmét, egy színpadi rendező életét kell követnie, mígnem rádöbben saját élete kisszerűségére.
A kritika és a nézők Pintér Béla egyik legjobb darabjának tartják a Titkainkat, amely a besúgót nem kizárólag a diktatúra tehetetlen áldozataként szemléli.
Az utóbbi évek egyik sikeres besúgófilmje, az HBO forgalmazásában készült A besúgó sorozat három rendező, Mátyássy Áron, Miklauzic Bence és Szentgyörgyi Bálint munkája. A film főszereplője egy beszervezett vidéki srác, akit beteg testvérével zsarolt meg a titkosszolgálat, azért vált besúgóvá. A budapesti egyetemen az ellenállók mozgalmába kerül, belső feszültsége egyre fokozódik, szinte skizofrén helyzetben, folyamatos küzdelemben él, hogy megtartsa új barátait, és kicselezze az államvédelem emberét.
