Miközben a bonyolult közgazdasági összefüggésekre a legtöbben legyintenek, hiszen a GDP-t nem lehet „megenni”, addig a béremeléseket követő tájékoztatókat mindig élénk érdeklődés övezi. Különösen most, hiszen a kormány még az ősszel bejelentette, hogy két-három éves távlatban cél az ezereurós minimálbér „megléte”, valamint az egymillió forint körüli havi átlagfizetés elérése. Akárhogyan is számolunk a jelenlegi viszonyok között, ez brutális jövedelemgyarapodással kecsegtet. Első és második pillantásra is minimum ötven százalékkal kellene nőniük a béreknek, hogy a kormányzati cél összejöjjön.
Miként lehetséges ez?
Egyáltalán kivitelezhető a „voluntarista” központi célkitűzés, amelyet a munkáltatók nem is akarnak támogatni? – ezekkel a kérdésekkel kelünk s fekszünk hetek óta. Be is indultak az ellenzéki és szakértői magyarázatok arra vonatkozóan, hogy ez mese-mese-mátka, és csak a választások megnyerése a cél.
Éppen ezért nem árt tisztázni néhány dolgot. Egyfelől a minimálbér jelenleg 266 800 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 326 ezer forint. Bár a minimálbér fontos felhajtóerővel bír a hazai munkaerőpiacon, mindössze 200 ezer honfitársunkat érinti. Ennél fontosabb komponens a szakmunkás-minimálbér, vagyis az említett bérminimum. S ide tartozik még az átlagfizetés témaköre is, amelyet a KSH bruttó átlagkereset címmel „jegyez”. A legfrissebb statisztika szerint hazánkban a teljes munkaidőben állók bruttó átlagkeresete 628 800 forint.
Láthatóan mindhárom területen – minimálbér, garantált bérminimum és átlagkereset – jókora ugrás kell a megjövendölt kormányzati célkitűzés eléréséhez.
A jó hír, hogy közelebb kerültünk ehhez a héten. Tudniillik eredményesek voltak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tárgyalási fordulóját követő informális egyeztetések a munkaadói és munkavállalói oldal tagszervezetei körében. Azaz a vártnál hamarabb, november közepén megszületett a 2025-ös minimálbér és garantált bérminimum emeléséről szóló megállapodás. Ennek értelmében 2025. január elsejétől 9 százalékkal emelkedik a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal.
Mint fentebb olvasható, a kormány két-három éves távlatban tervezi meghonosítani az álomkategóriás fizetéseket. Ez csak úgy jön össze, ha 2016 után ismét többéves megállapodást kötnek egymással a szociális partnerek. Jó nyomon vagyunk, miután ezúttal hároméves bérmegállapodás köttetett. Ugyan a szerződést még hivatalosan nem írták alá, de a tartalmi elemekben megegyeztek a felek, ennek megfelelően: 2025. január elsejétől a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 266 800 forintról bruttó 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, bruttó 328 600 forintra, 2027-ben további 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedik. A jelenlegi számítások szerint addigra várhatóan 750 ezer forint körül lesz Magyarországon a rendszeres bruttó átlagkereset összege.
Vagyis a kormányzati elképzelés döntő részben összejön a kiszivárgott hírek alapján.
A dilemma, mely arról szólt az elmúlt napokban a résztvevők között, hogy a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékos eléréséhez évente mekkora átlagos bérnövekedésre van szükség, megoldódni látszik.
A tárgyalásokról annyit, hogy ilyenkor a munkaadók rendszerint kisebb béremelés mellett érvelnek, míg a kormány értelemszerűen a magasabb jövedelemnövelést szorgalmazza.
A gordiuszi csomót végül úgy vágták át, hogy mivel a jövő évet még kicsit bizonytalannak érzik a vállalatok, ezért nem 10, hanem 9 százalékkal emelkedik a minimálbér, cserében 2026-ban és 2027-ben magasabb arányban, de az átlagos évi 12 százalékos emelési arány megmarad.
A holtponton túljutottunk. Csak akarni kellett!
A szerző a Világgazdaság vezető elemzője
