Trianon fájdalma kibeszéletlen kérdés

Talán néhány helyen még fellelhető a nagy Trianon-album, amelyet gróf Apponyi Albert és munkatársai, az 1920-ban megalakult Magyar Külügyi Társaság tagjai száz évvel ezelőtt állítottak össze a trianoni döntés hatására, amely darabokra tépte az ezeréves Magyarországot. Az Erdélyi Szalon Könyvkiadó jóvoltából ennek a könyvnek jelent meg az új kiadása Igazságot Magyarországnak! A trianoni békeszerződés következményeinek ismertetése és bírálata címmel. A kötet megjelenése kapcsán könyvbemutató kerekasztal-beszélgetést tartottak a Magyarságkutató Intézetben.

Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet főigazgatói kabinetvezetője és Kovács Attila Zoltán irodalomkutató-történész Fotó: Arpad Kurucz

Babucs Zoltán és Kovács Attila Zoltán hangsúlyozták, hogy a most megjelent kötet nem reprint kiadás. A korabeli nyelvezetét meghagyva stilizálták, a megemlített személyek életrajzát és a ma már kevésbé ismert idegen szavak, latin szentenciák magyarázatait lábjegyzetbe tették, a szerkesztői megjegyzések szögletes zárójelbe kerültek és névmutató zárja a könyvet. 

Az eredeti kiadáshoz képest e kiadvány számos képet, dokumentumot, portrét és térképet közöl, megidézve az Osztrák–Magyar Monarchia páratlan gazdaságát, kultúráját, katonai múltját, prominens alakjait, valamint a korszak politikatörténetének főbb szereplőit. 

Magánszemélyek gyűjteményéből is kerültek képek a kötetbe. A szerkesztők kiemelték, hogy az életrajzok elkészítéséhez segítséget és szakmai tanácsokat is kaptak két kiváló történésztől, Gulyás Lászlótól és Ligeti Dávidtól. 

Fotó: Kurucz Árpád

Kovács Attila Zoltán a könyvbemutatón megosztotta a közönséggel, hogy gyerekkorában, az otthoni, kolozsvári könyvespolcukon sok, Trianon kérdésével foglalkozó könyv volt. 

Több olyan könyvet adtam már ki, ami emiatt vizuális emlékem a témával kapcsolatban. Trianon fájdalma egy kibeszéletlen kérdés, az összmagyarságra érvényes trauma 

– hangsúlyozta a kiadó vezetője. Babucs Zoltán beszélt arról is, hogy a trianoni békediktátum beleivódott a magyarság lelkébe. 

– Hiába telt el több mint száz esztendő, bennünk él ez a sokk, hiszen nincs olyan magyar család, amelynek ne lenne rokonsági vagy valamilyen kapcsolata az elszakított nemzetrészeken élőkkel 

– mondta a hadtörténész. 

A kötet előszavának záró gondolatában olvashatjuk:

Trianon, illetve az 1947-es párizsi békediktátum következményei velünk élnek, átszövik mindennapjainkat. Ennek megértéséhez nyújt segítséget e könyv, amely végigvezeti az olvasót a régió magyar történelmén és mindazon, amit ma is látunk és érzünk, ha a Kárpát-medencében körbetekintünk. És jogosan vetődik fel a kérdés mindenkiben, mi is ez az egyetemes történelemben páratlan és józan ésszel fel nem fogható diktátum, amelyet úgymond felelős politikusok hoztak meg?