A Most vagy soha! előkészítése több mint egy évig tartott, melynek során az alkotók a film minden egyes jelenetét a legapróbb részletekig megtervezték, kidolgozták, majd számítógépes 3D-modellben megépítették. A film forgatása három évszakot ölelt fel: 2022 tavaszán kezdődött, a stáb a rekkenő hőségben végigdolgozta a nyarat, míg az utolsó felvételeket 2022 őszén rögzítették. Végül a filmet másfél évig tartó vágó-, trükk- és hangutómunka során véglegesítették.
Fóton épült fel az 1848-as Pest és Buda
A rengeteg izgalmat, akciót, küzdelmet, szerelmet és humort ígérő Most vagy soha! egy speciálisan ehhez a filmhez felépített díszletben forgott Fóton, egy óriási, másfél hektárnyi területen. A monumentális díszletet a kezdetektől úgy tervezték és építették, hogy még évtizedeken át tudja szolgálni a magyar filmeseket. Pető Beatrix látványtervező elképzelései alapján a nemzetközi filmesek által is igen nagyra becsült magyar díszletépítő csapat valósághűen építette meg a korabeli, 1848-as budai és pesti utcákat, több száz lakással, bolttal, ablakokkal, ajtókkal, kilincsekkel, kéményekkel, boltívekkel, cégérekkel, burkolatokkal, kutakkal. A valósághű tervezést és kivitelezést hosszú hónapokig tartó kutatómunka előzte meg.
A díszletben megépült a legendás Pilvax kávéház is, amely részleteiben – bútorok, tapéták, gázlámpák – is pontosan megegyezik az eredetivel.
A filmhez meg kellett még építeni a Duna-part egy szimbolikus részét is, megtűzdelve a pesti és budai rakpart vámházaival, sőt a cselekmény még egy nyolcvan méter hosszú hajóhíd kivitelezését is megkívánta. A film egyik legösszetettebb látványeleme a piac, melynek felépítéséhez a kutatók megkeresték az összes korabeli mesterséget: például a drótos tótot, a Duna-víz-árust, a szappanfőzőt.
A fóti díszletvárosba belépve összetett érzés kerített hatalmába: egyszerre volt felemelő, szinte euforikus, de ugyanakkor rám nehezedett a felelősség óriási nyomása is. Rajzon, makettben, számítógépen akkor már több mint egy éve dolgoztunk rajta, mindent kitaláltunk az utolsó szegletig, és egyszer csak ott állt előttem az egész készen: másfél hektár acél, fa és festék. A forgatás száz napja végig szó szerint embert próbáló volt. Olykor ezren is dolgoztunk a díszletben, negyven fok mesterséges napsütésben vagy szakadó mű esőben, koszosan, sárosan, de mégis minden pillanat csodálatos volt, feltámasztottuk 1848-at
– emlékszik vissza Lóth Balázs rendező.
Szente Vajk forgatókönyvíró, kreatív producer elmondta:
1848. március 15. a magyar történelem legismertebb és talán legfontosabb napja. A filmművészet lényege a történetmesélés: magunkról, magunknak, másoknak. Mi most elmeséljük a legfontosabb napot, amit ez a nép átélt. Pont úgy, ahogy történt. És mivel ez egy film, úgy is, ahogy történhetett volna.
A Most vagy soha! az épített díszletváros mellett számos eredeti helyszínen is forgott: két hétig az 1848-as Pestet játszó Sopronban, ahol Petőfi, Szendrey Júlia és Jókai Mór Dohány utcai otthonát találta meg a stáb. A lakást korabelivé kellett alakítani, melyhez – a tapéta színétől kezdve a Petőfi íróasztalán található kerámiafiguráig – korabeli festmények is segítséget nyújtottak. A stáb a filmben a budai várat alakító komáromi erődrendszerben és Esztergomban is forgatott, míg a budapesti Andrássy út egyik impozáns lakásában Lederer tábornok rezidenciáját rendezték be. Táncsics börtönének jeleneteit a Budai Várban, a Landerer nyomdát pedig egy, a Kincsem parkban álló korhű épületben forgatták le.
„Mindannyiunkban van egy kis Petőfi” – Így készült a szereposztás
Miután véget ért a közel egy évig tartó forgatókönyvírás – Kis-Szabó Márk forgatókönyvíró és társai, Rákay Philip és Szente Vajk író-kreatív producerek vezetésével –, a szereplőválogatás folyamata is hónapokat vett igénybe, eddig tartott, míg minden karakterre meglelték a legalkalmasabb színészt. Petőfi megtalálása volt a legkritikusabb: minden magyar színészt, aki csak kicsit is hasonlított a nagy költőre, meghívtak a válogatásra, míg végül a döntéshozók Berettyán Nándorban látták meg a számukra tökéletes költőt.
Rákay Philip forgatókönyvíró, kreatív producer kiemelte:
Mindannyiunkban van egy kis Petőfi, ne féljünk hát felismerni őt magunkban! Hiszen bennünk él nyughatatlansága, hirtelensége, lázadó összeférhetetlensége, lobogó igazságérzete, tántoríthatatlan hazaszeretete, a magyar érdekek bármi áron való megvédése, a felrázó önostorozás és az a tűz, ami csak bennünk, magyarokban lángol így. S persze ez a mindig elfogult, kissé túlzó, magyaros szenvedély is ő, itt legbelül.
A filmben Petőfi Sándor mellett életre kel Szendrey Júlia, Jókai Mór és Vasvári Pál és a többi márciusi ifjú: Bulyovszky Gyula, Sükey Károly, Degré Alajos, Irinyi József, Irányi Dániel, Vajda János, Vidats János. Megelevenedik a híres nyomdász Landerer Lajos, a Nemzeti Múzeum akkori igazgatója, Kubinyi Ágoston, Petőfi kiadója, Emich Gusztáv, Pest alpolgármestere, Rottenbiller Lipót és történelmünk egyik leghíresebb politikai foglya, Táncsics Mihály is. A mellékszereplőket is tehetséges magyar színművészek játsszák, mert fontos kritérium volt, hogy a nézők minden egyes ponton – még a forradalmi tömegben ellesett pillanatokban is – hiteles alakításokat lássanak. A Most vagy soha! produkcióban óriási számú, összesen tízezer statiszta vett részt, akiket mind egyesével, hosszú hónapok munkájával választottak ki a feladatra.
Magyar filmben soha nem látott kaszkadőrjelenetek
A Most vagy soha! produkcióban hozzávetőlegesen hatezer jelmezre volt szükség. Rengeteg korabeli ruházat jelenik meg a filmben, de sok ezret speciális külföldi raktárakból kellett kölcsönözni, és több száz eredeti jelmezt korhűen megvarratni Velich Rita jelmeztervező elképzelései szerint a legkiválóbb hazai ruhakészítőkkel. A főszereplőknek egy-egy ruhából akár tíz ugyanolyan példány is kellett, különféle roncsoltsággal, hogy az időjárás és a körülmények függvényében tudják ábrázolni, épp mikor, milyen állapotú az adott ruha, hogy ez is hitelesen szolgálja a cselekményt.
Magyar filmben olyan különleges kaszkadőrjeleneteket még nem láthatott a közönség, mint a Most vagy soha! produkcióban.
Közelharcok, támadó lovasok, vízi kaszkadőr mutatványok és egy speciális, hazai produkcióban egyedülálló ablakon kizuhanós jelenet, amelynek vágatlanul kellett a filmbe kerülnie. A produkcióban az 1848-as utcákat vastag sár borítja, ami – a vérre menő üldözéses jelenetekben – extra terhelést jelentett a kaszkadőröknek és a színészeknek. A film visszatérő szimbolikus motívumai az osztrák elnyomás ködét elűző lángok, melyeket speciális effektusok és pirotechnika segítségével hívtak életre, míg a több száz négyzetméternyi ködöt ipari gépek biztosították.
A XIX. századi pesti utcákon számtalan állat (kóbor kutyák és macskák, galambok, kecskék, lovak és tehenek) fordult meg, ők az idomított statisztái a filmnek. Hatalmas vállalás volt a Nemzeti Múzeum előtti sáros kertbe kivinni a szürkemarhákat, hiszen őket senki sem állítja meg, ha elindulnak. A korabeli piacon pedig tehenek, lovak, kecskék tucatjait állította csatarendbe a produkció. A szürkemarhákból is jutott a piactérre, ahol öntött beton alapra kellett építeni a karámjukat, hogy valami megállítsa őket, ha megindulnának. Ha pedig lefeküdtek pihenni, nem volt tanácsos őket felkelteni.
Digitális festők keltették életre az épülő Lánchidat
A Most vagy soha! digitális trükkjei is forradalmiak a magyar filmgyártásban. A film ötszáznál is több különleges VFX-felvételt alkalmaz: speciális effektusok, digitális filmtrükkök serege kellett ahhoz, hogy a leghitelesebben, legkorhűbben keltsék életre az 1848-as Pest-Budát. Ez a film képanyagának majd negyedét kiteszi, mivel számos utca, tér, emelet, tető digitálisan jöhetett létre.
Jól jött a trükkszakemberek tudása a több mint húszezres tömeg megteremtésénél is, de az éppen akkor készülő Lánchíd pillérei és állványzata is a digitális festők keze nyomán született meg.
A Most vagy soha! forgatásán hazai filmben igen ritka technikai megoldásokkal is dolgozott a stáb, Dobos Tamás operatőr irányításával. Ilyenek például az óriás, teleszkópos kameradaruk (technocrane) vagy az építkezési daruk használata, amelyek az augusztusi tűző napon a forgatási helyszíneket borongós márciusira árnyékoló ponyvákat tartották. A tömegjeleneteket nagykamerás drónok rögzítették, a hatalmas tereket esőztető rendszerek áztatták, a trükkfelvételek zöld háttereit pedig speciális lánctalpas gépek tartották.
A Most vagy soha! filmben egy állandó, háromszáz fős stáb dolgozott, de a teljes csapat több mint ezer résztvevőt számlált. A stáb és szereplők létszámára jellemző, hogy a forgatás során kétszázezer adag étel fogyott el.
Zenei élmény és lenyűgöző hangeffektusok
A Most vagy soha! cselekményét több mint kétórás, egyedileg készült, nagyzenekari zene kíséri, összesen ötvenhárom szerzeménnyel. Gulya Róbert zeneszerző egy éven keresztül dolgozott rajta, csak a kották két hónapig készültek, hogy aztán négy napon keresztül egy hetventagú zenekar rögzítse a film zenéjét. A Most vagy soha! hangkeverése féléves munka volt, a legmodernebb, nemzetközi hangzással: ez az első magyar film, amely Dolby Atmos keveréssel készült, így a megfelelő mozitermekben a néző feje fölött süvít majd a szél és testközelben csattognak a kardok.
A kétórás hosszúságú Most vagy soha! száznégy órányi forgatott anyagból állt össze egyéves munkával, a rendező és a vágók, Kertai Gábor és Hegedűs Gyula László keze nyomán.
A Most vagy soha! négy év az életemből, ami nekem egy elképesztő időutazást jelentett, szellemi és lelki síkon is. Az íróknak és a producereknek egy fél évtized kellett, hogy megvalósuljon az álmuk
– összegezte Lóth Balázs rendező.
Filmadatlap
A Most vagy soha! a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült, forgatókönyvét Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk írták, rendezője Lóth Balázs, a film képi világáért Dobos Tamás operatőr felelt. A produceri feladatokat Csincsi Zoltán, Fülöp Péter és Kriskó László látták el, kreatív producerei Rákay Philip és Szente Vajk. A film látványtervezője Pető Beatrix, jelmeztervezője Velich Rita, vágója Kertai Gábor és Hegedűs Gyula László, zeneszerzője Gulya Róbert.
Főszereplők: Berettyán Nándor (Petőfi Sándor) és Mosolygó Sára (Szendrey Júlia). Kiemelt szerepekben látható még: Koltai-Nagy Balázs (Jókai Mór), Fehér Tibor (Vasvári Pál), Horváth Lajos Ottó (Farkasch, a titkosügynök), Jászberényi Gábor (Meyer, a rablóvezér), Lukács Sándor (Ignatz von Lederer), Nagy Sándor (Emich Gusztáv), Szerednyey Béla (Landerer Lajos).
Borítókép: Berettyán Nándor és Mosolygó Sára Petőfi Sándor, illetve Szendrey Júlia szerepében (Forrás: Fórum Hungary)
