A Petőfi-film kulisszatitkai: így készült a Most vagy soha! + videó

Március 14-től, 48 nap múlva lesz látható az akciódús, romantikus kalandfilm, amelyben életre kel Petőfi Sándor, Szendrey Júlia, a márciusi Ifjak és 1848. március 15., a nap, amely megváltoztatta a magyar történelmet. A Most vagy soha! egy valódi hazai gigaprodukció, hatalmas vállalás, melynek elkészültéhez olyan óriási fizikai, szellemi, lelki és technikai felkészültségre volt szükség, amelyre még nem volt példa a magyar filmgyártás történetében. Tízezer statiszta, hatezer jelmez, ezerfős stáb, kétszázezer adag étel, másfél hektárnyi valósághű díszletváros felépítése, hetventagú zenekar, magyar filmben még soha nem látott kaszkadőrbravúrok és digitális filmtrükkök, drónok, esőztető rendszerek, lánctalpas gépek és megállíthatatlan szürkemarha-csorda a Nemzeti Múzeum kertjében – 1848 megelevenedik.

Berettyán Nándor és Mosolygó Sára Forrás: Fórum Hungary

A Petőfi alakító Berettyán Nándor a Pilvax kávéházban. Forrás: Fórum Hungary 

Szente Vajk forgatókönyvíró, kreatív producer elmondta: 

1848. március 15. a magyar történelem legismertebb és talán legfontosabb napja. A filmművészet lényege a történetmesélés: magunkról, magunknak, másoknak. Mi most elmeséljük a legfontosabb napot, amit ez a nép átélt. Pont úgy, ahogy történt. És mivel ez egy film, úgy is, ahogy történhetett volna.

A Most vagy soha! az épített díszletváros mellett számos eredeti helyszínen is forgott: két hétig az 1848-as Pestet játszó Sopronban, ahol Petőfi, Szendrey Júlia és Jókai Mór Dohány utcai otthonát találta meg a stáb. A lakást korabelivé kellett alakítani, melyhez – a tapéta színétől kezdve a Petőfi íróasztalán található kerámiafiguráig – korabeli festmények is segítséget nyújtottak. A stáb a filmben a budai várat alakító komáromi erődrendszerben és Esztergomban is forgatott, míg a budapesti Andrássy út egyik impozáns lakásában Lederer tábornok rezidenciáját rendezték be. Táncsics börtönének jeleneteit a Budai Várban, a Landerer nyomdát pedig egy, a Kincsem parkban álló korhű épületben forgatták le.

 

„Mindannyiunkban van egy kis Petőfi” – Így készült a szereposztás

Miután véget ért a közel egy évig tartó forgatókönyvírás – Kis-Szabó Márk forgatókönyvíró és társai, Rákay Philip és Szente Vajk író-kreatív producerek vezetésével –, a szereplőválogatás folyamata is hónapokat vett igénybe, eddig tartott, míg minden karakterre meglelték a legalkalmasabb színészt. Petőfi megtalálása volt a legkritikusabb: minden magyar színészt, aki csak kicsit is hasonlított a nagy költőre, meghívtak a válogatásra, míg végül a döntéshozók Berettyán Nándorban látták meg a számukra tökéletes költőt.

Rákay Philip forgatókönyvíró, kreatív producer kiemelte: 

Mindannyiunkban van egy kis Petőfi, ne féljünk hát felismerni őt magunkban! Hiszen bennünk él nyughatatlansága, hirtelensége, lázadó összeférhetetlensége, lobogó igazságérzete, tántoríthatatlan hazaszeretete, a magyar érdekek bármi áron való megvédése, a felrázó önostorozás és az a tűz, ami csak bennünk, magyarokban lángol így. S persze ez a mindig elfogult, kissé túlzó, magyaros szenvedély is ő, itt legbelül.

A filmben Petőfi Sándor mellett életre kel Szendrey Júlia, Jókai Mór és Vasvári Pál és a többi márciusi ifjú: Bulyovszky Gyula, Sükey Károly, Degré Alajos, Irinyi József, Irányi Dániel, Vajda János, Vidats János. Megelevenedik a híres nyomdász Landerer Lajos, a Nemzeti Múzeum akkori igazgatója, Kubinyi Ágoston, Petőfi kiadója, Emich Gusztáv, Pest alpolgármestere, Rottenbiller Lipót és történelmünk egyik leghíresebb politikai foglya, Táncsics Mihály is. A mellékszereplőket is tehetséges magyar színművészek játsszák, mert fontos kritérium volt, hogy a nézők minden egyes ponton – még a forradalmi tömegben ellesett pillanatokban is – hiteles alakításokat lássanak. A Most vagy soha! produkcióban óriási számú, összesen tízezer statiszta vett részt, akiket mind egyesével, hosszú hónapok munkájával választottak ki a feladatra.

Akciódús jelenetekből sem lesz hiány. Forrás: Fórum Hungary 

 

Magyar filmben soha nem látott kaszkadőrjelenetek

A Most vagy soha! produkcióban hozzávetőlegesen hatezer jelmezre volt szükség. Rengeteg korabeli ruházat jelenik meg a filmben, de sok ezret speciális külföldi raktárakból kellett kölcsönözni, és több száz eredeti jelmezt korhűen megvarratni Velich Rita jelmeztervező elképzelései szerint a legkiválóbb hazai ruhakészítőkkel. A főszereplőknek egy-egy ruhából akár tíz ugyanolyan példány is kellett, különféle roncsoltsággal, hogy az időjárás és a körülmények függvényében tudják ábrázolni, épp mikor, milyen állapotú az adott ruha, hogy ez is hitelesen szolgálja a cselekményt.

Magyar filmben olyan különleges kaszkadőrjeleneteket még nem láthatott a közönség, mint a Most vagy soha! produkcióban.

Közelharcok, támadó lovasok, vízi kaszkadőr mutatványok és egy speciális, hazai produkcióban egyedülálló ablakon kizuhanós jelenet, amelynek vágatlanul kellett a filmbe kerülnie. A produkcióban az 1848-as utcákat vastag sár borítja, ami – a vérre menő üldözéses jelenetekben – extra terhelést jelentett a kaszkadőröknek és a színészeknek. A film visszatérő szimbolikus motívumai az osztrák elnyomás ködét elűző lángok, melyeket speciális effektusok és pirotechnika segítségével hívtak életre, míg a több száz négyzetméternyi ködöt ipari gépek biztosították.

A XIX. századi pesti utcákon számtalan állat (kóbor kutyák és macskák, galambok, kecskék, lovak és tehenek) fordult meg, ők az idomított statisztái a filmnek. Hatalmas vállalás volt a Nemzeti Múzeum előtti sáros kertbe kivinni a szürkemarhákat, hiszen őket senki sem állítja meg, ha elindulnak. A korabeli piacon pedig tehenek, lovak, kecskék tucatjait állította csatarendbe a produkció. A szürkemarhákból is jutott a piactérre, ahol öntött beton alapra kellett építeni a karámjukat, hogy valami megállítsa őket, ha megindulnának. Ha pedig lefeküdtek pihenni, nem volt tanácsos őket felkelteni.

Lóth Balázs rendező és Lukács Sándor. Forrás: Fórum Hungary 

Digitális festők keltették életre az épülő Lánchidat

A Most vagy soha! digitális trükkjei is forradalmiak a magyar filmgyártásban. A film ötszáznál is több különleges VFX-felvételt alkalmaz: speciális effektusok, digitális filmtrükkök serege kellett ahhoz, hogy a leghitelesebben, legkorhűbben keltsék életre az 1848-as Pest-Budát. Ez a film képanyagának majd negyedét kiteszi, mivel számos utca, tér, emelet, tető digitálisan jöhetett létre. 

Jól jött a trükkszakemberek tudása a több mint húszezres tömeg megteremtésénél is, de az éppen akkor készülő Lánchíd pillérei és állványzata is a digitális festők keze nyomán született meg.

A Most vagy soha! forgatásán hazai filmben igen ritka technikai megoldásokkal is dolgozott a stáb, Dobos Tamás operatőr irányításával. Ilyenek például az óriás, teleszkópos kameradaruk (technocrane) vagy az építkezési daruk használata, amelyek az augusztusi tűző napon a forgatási helyszíneket borongós márciusira árnyékoló ponyvákat tartották. A tömegjeleneteket nagykamerás drónok rögzítették, a hatalmas tereket esőztető rendszerek áztatták, a trükkfelvételek zöld háttereit pedig speciális lánctalpas gépek tartották.

A Most vagy soha! filmben egy állandó, háromszáz fős stáb dolgozott, de a teljes csapat több mint ezer résztvevőt számlált. A stáb és szereplők létszámára jellemző, hogy a forgatás során kétszázezer adag étel fogyott el.

Zenei élmény és lenyűgöző hangeffektusok

A Most vagy soha! cselekményét több mint kétórás, egyedileg készült, nagyzenekari zene kíséri, összesen ötvenhárom szerzeménnyel. Gulya Róbert zeneszerző egy éven keresztül dolgozott rajta, csak a kották két hónapig készültek, hogy aztán négy napon keresztül egy hetventagú zenekar rögzítse a film zenéjét. A Most vagy soha! hangkeverése féléves munka volt, a legmodernebb, nemzetközi hangzással: ez az első magyar film, amely Dolby Atmos keveréssel készült, így a megfelelő mozitermekben a néző feje fölött süvít majd a szél és testközelben csattognak a kardok.

A kétórás hosszúságú Most vagy soha! száznégy órányi forgatott anyagból állt össze egyéves munkával, a rendező és a vágók, Kertai Gábor és Hegedűs Gyula László keze nyomán.

A Most vagy soha! négy év az életemből, ami nekem egy elképesztő időutazást jelentett, szellemi és lelki síkon is. Az íróknak és a producereknek egy fél évtized kellett, hogy megvalósuljon az álmuk

 – összegezte Lóth Balázs rendező.

Filmadatlap

A Most vagy soha! a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült, forgatókönyvét Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk írták, rendezője Lóth Balázs, a film képi világáért Dobos Tamás operatőr felelt. A produceri feladatokat Csincsi Zoltán, Fülöp Péter és Kriskó László látták el, kreatív producerei Rákay Philip és Szente Vajk. A film látványtervezője Pető Beatrix, jelmeztervezője Velich Rita, vágója Kertai Gábor és Hegedűs Gyula László, zeneszerzője Gulya Róbert.

Főszereplők: Berettyán Nándor (Petőfi Sándor) és Mosolygó Sára (Szendrey Júlia). Kiemelt szerepekben látható még: Koltai-Nagy Balázs (Jókai Mór), Fehér Tibor (Vasvári Pál), Horváth Lajos Ottó (Farkasch, a titkosügynök), Jászberényi Gábor (Meyer, a rablóvezér), Lukács Sándor (Ignatz von Lederer), Nagy Sándor (Emich Gusztáv), Szerednyey Béla (Landerer Lajos). 

Borítókép: Berettyán Nándor és Mosolygó Sára Petőfi Sándor, illetve Szendrey Júlia szerepében (Forrás: Fórum Hungary)