Vitézy László filmes pályáját 1959-ben kezdte el világosítóként a Budapest Filmstúdióban. 1963 és 1969 között segédoperatőrként dolgozott, majd 1969-ben felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola film- és televíziórendező szakára. 1973 és 1979 között a Balázs Béla Stúdió vezetőségi tagja, 1988-től a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet egyik alapítója. Hat évtizedes szakmai pályája során rendezőként, operatőrként és producerként is tevékenykedett. Utolsó filmjét, az Énekesnő című filmdrámát 2022-ben mutatták be. Vitézy László 2024. február 2-án hunyt el.
Pályatársai közül Dárday István, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett filmrendező búcsúztatta Vitézy Lászlót. A filmrendező kiemelte, hogy barátját a pontos helyzetfelismerő képessége, az elmélyült valóságismerete mozgatta. Filmjeiben többnyire a társadalmi drámák okainak, nem látható összefüggéseinek feltárására vállalkozott.
Dokumentumfilmjei a nyers történelmi valóság ellentmondásainak átvilágítására épülnek.
– mondta Dárday István, majd hozzátette, hogy kíméletlen következetesség és érzelmeket is felkavaró mélység jellemzi a vizuális alkotásokat, mind dokumentum-, mind pedig a fikciós filmjeiben.
Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy Vitézy László kezdeti filmes periódusában a dokumentumfilmjeinek középpontjában mindig egy probléma állt. Mindez a későbbiekben a részletes emberábrázolással bővült.
Vitézy Zsófia beszédében megemlékezett az édesapjával történő közös munkákról, forgatásokról. A rövid dokumentumfilmek gyártásáról, amelyet a televízió számára készítettek.
Eszeveszett munka volt, küzdelem, harc a művészet csillanásaiért a könyörtelen hírfolyamban. Közben csapat épült, barátságok forrtak, és létrejött, ami mindig vágyad volt, és ami később nagyon hiányzott, a műhely.
– emelte ki Vitézy Zsófia, majd hozzátette, hogy ez a világ 2002-ben széthullott.
A költészetet megölte a politika, a produceri iroda bezárt, néhány addigi csapattag átigazolt és ellenséggé fordult. Fenyegetések, megfélemlítések következtek. A műhely megszűnt, és az alkotó szellemet egzisztenciális válságok gyűrték
– emlékezett vissza ezekre a sorsfordító évekre, majd kiemelte, hogy a 2010 után ismét új lendülettel alkothatott édesapja.
Vitézy Dávid búcsúztatójában felidézte, hogy édesapja nagyon büszke volt a tavaly megkapott Kossuth-díjára. Kiemelte, hogy édesapja életműve teljes, egész. Ötven éven át forgatott filmjei őrzik az emlékét.
Borítókép: Vitézy László búcsúztatása az Óbudai temetőben (Fotó: Kurucz Árpád / Magyar Nemzet)