Az utolsó részben az 1956 utáni korszakban pedig elérkezünk magához a Cziffra-dossziéhoz, ami nem egy valódi dosszié, hanem egy, a korszakhoz kötődő magán- és állambiztonsági iratokból összeállított dosszié, amelybe bárki kedve szerint beleolvashat, belelapozhat. Itt találunk olyan jelentéseket is, amelyek kifejezetten a zongoraművészről szóltak, de olyat is, amelyekben csak érintették Cziffrát. Az utolsó dokumentum a művész felesége által a barátnőjének írt levél, amelyben a nő kifejti, az alapítvány működésével tovább él férje emléke. Az érintőképernyős elemmel is gazdagított kiállítás során fotókat is nézegethetünk, de meghallgathatjuk gyerekkori koncertjét is, valamint egy Bartók-hangversenyt is, ahol fiával a kivételes tehetségű karmesterrel együtt léptek fel. Itt tudhatjuk meg többek között azt is, hogy Cziffra Bécsbe, majd Párizsba, Franciaországba került és innen lett a világ egyik legnagyobb zongoraművésze.
Borítókép: Cziffra György-kiállítás az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (Fotó: Teknős Miklós)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!